MAGYAR ÁLOM

Mint ahogyan létezik az amerikai álom, ugyanúgy kell, hogy legyen magyar álom is, egy kiteljesedett demokráciát és megélhető jólétet biztosító szebb jövő képe, ami a miénk, amiért érdemes küzdenünk.

A magyar álom megvalósulása elképzelhetetlen nagyléptékű fejlődés nélkül. Ma Magyarországon egyetlen ismert recept létezik a nagyléptékű fejlődésre: a B-modell.

A B-modell az erős gazdaság és erős demokrácia pilléreire épülő szervezett piacgazdaság modellje. Az állam - mint szolgáltató állam - a legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva gazdaságszervezéssel létrehozza a jóléthez szükséges gazdasági teljesítményt.

Neves elemzők véleménye mellett a tények is igazolják, hogy azok az államok kezelték könnyebben és hatékonyabban a pénzügyi és gazdasági világválság hatásait, ott értek el gyors gazdasági növekedést, ahol az államkapitalizmus valamilyen változata működik és ebből adódóan a szervezettség egy magasabb formája van jelen. Ezt igazolja például a kínai és indiai államkapitalizmus sikere.

Miben rejlik az államkapitalizmus sikere? Abban, hogy a spontán gazdasági fejlődés mellett működik egy tudatos gazdaságfejlesztés is, úgy, hogy az állam vállalja a szervezőerő szerepét. Van elgondolásuk, van tervük, van jövőképük arra vonatkozóan, hogy mit akarnak elérni, hova akarnak eljutni, továbbá létezik a megvalósításhoz szükséges szervezettség, létezik a fejlődésnek is nevezhető megvalósítási folyamatot levezénylő, végig vivő szervezőerő. Ők nem arra várnak, hogy majd csak úgy maguktól megtörténjenek a dolgok.

A szervezettség magasabb szintje azonban nem csupán ilyen hatalmi struktúra kereteiben létezhet, az akár hatalmi eszközöktől mentes szolgáltatás formájában is biztosítható, mint például a B-modell szerinti szervezett piacgazdaságban.

A gyors gazdasági növekedés szervezettséget, szervezőerőt igényel. A szervezettség foka döntően befolyásolja a piacgazdaság motorját jelentő önérdekű szerveződés kiteljesedését és az egyén teljesítőképességének érvényesülését.

A spontán önérdekű szerveződés révén kialakuló piacgazdaság - amit liberális piacgazdaságnak is neveznek - a létező lehetőségeknek csak mintegy harmadát képes hasznosítani, ezért az így elérhető gazdasági növekedés is csupán harmada a szervezett piacgazdaság viszonyai között elérhető gazdasági növekedésnek.

A nálunk is létező spontán fejlődésre a jellemző, hogy léteznek az egyének, gazdasági társaságok és más gazdasági vagy egyéb érdekközösségek által kitűzött célok, de nincsenek nagy közös célokat kijelölő elképzelések, nincs közös jövőkép.

A B-modell - Baranyai-féle modell - tipikusan magyar modell, a magyar mentalitásra kitalált gazdaságszerkezettel.

Lehet kritizálni a magyar mentalitást és megfogalmazni nem teljesülő elvárásokat, de ennél egyszerűbb és főként eredményesebb a magyar mentalitásra épülő gazdaságszerkezetet kitalálni és létrehozni. Ez egyik alapja a magyar álom megvalósulásának.

Mert ahogyan létezik az amerikai álom, ugyanúgy létezik magyar álom is. És létezik olyan jövőkép, olyan fejlődési pálya, amely biztosíthatja az ország gyors felemelkedését, az életminőség számottevő javulását.

MAGYAR DEMOKRÁCIA

Még nem igazi demokrácia, de már nem is diktatúra.

Még nem létezik a mindenkire kiterjedő egyenlő elbánás elve, de már nem létezik az egyenlők és egyenlőbbek közti különbség gumibottal való kikényszerítése sem.

Ebben a demokráciában háborítatlanul élnek együtt azok, akiket a demokrácia miatti kiállás miatt a diktatúra alatt elítéltek és azok, akik az elítélésükre utasítást adtak. A különbség csupán annyi, hogy aki akkor kiállt a demokrácia mellett, az a rendszerváltás utáni demokráciában emiatt büntetett előéletű állampolgár maradt, aki meg ezért elítélte őt, az feddhetetlen múltú ember.

Bátortalan, félszeg demokrácia a miénk, ahol a jogos bírálat elfojtását célzó hatalommal való ijesztgetés még nem büntetendő. Itt még egyes esetekben a hatalom birtokosa a törvény sajátos értelmezésére, előjogokra, tekintélytiszteletre hivatkozva fenyeget, riogat.

Érett, bejáratott demokráciában az ilyent napok alatt elsöpörné a népharag. Itt meg koszorúz, büntet és kitüntet.

A magyarok számára a demokrácia és jólét elválaszthatatlan alapfogalmak. A magyarok többsége demokráciában és jólétben szeretne élni! Olyan demokráciában, ami nem viszonylagos, ami nem nézőpont kérdése.

Olyan demokrácia kellene, ami nekem és a szomszédomnak, de az ellenségemnek és a barátomnak is egyazon szabályokkal, ugyanazon mércével megélhető valóságot jelent.

Olyan demokrácia, olyan jogbiztonság kellene, hogy legalább az alapjogok megítélése legyen azonos. Ne fordulhasson elő, hogy ha valaki hétfőn mond valamit kitüntetik, ha ugyanazt szerdán, akkor meg két évre becsukják.

Olyan demokrácia kellene, amelyben érvényesül a jogegyenlőség világszerte elismert elve: „Születésétől mindenkinek ugyanazok a jogai, a törvény előtt mindenki egyenlő és mindenkit egyenlő mértékkel mérnek.”

MAGYAR LIBERALIZMUS

Létezik magyar liberalizmus. Nem a szitokszóként ismert liberalizmus, melynek kifordított értelmezése alapján bizonyos időszakban a hatalmon lévő politikai elit bizonyos tagjai úgy gondolták, hogy nekik mindent szabad. Létezik tiszta magyar liberalizmus, melyet a nagy magyar elődök is vallottak. Ennek köre és tartalma támadhatatlan.

Szabadnak születni.
Szabadon élni.
Szabadon cselekedni.
Szabadon szólni.
Szabadon választani.

Tartalom

Elvi alap 1 menüpont alatti tartalom:
Az állam szerepe

Elvi alap 2 menüpont alatti tartalom:
Kormányzás

Elvi alap 3 menüpont alatti tartalom:
Embertőke

Elvi alap 4 menüpont alatti tartalom:
Világmodell

_____________________________________________________________________________

ELVI ALAP

A demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság létrejöttének egyező akarása, az önérdekű szerveződésnek, a verseny szabadságának akadály nélküli érvényesülése esetén is jelentősen különböző állapot alakulhat ki a gazdasági fejlődés milyenségét, a gazdasági növekedés mértékét, a gazdaság szerkezetét és a társadalom tagozódását illetően.

A B-modell az erős demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan kapitalizmus modellje, amelyben az állam – mint szolgáltató állam – a legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva megteremti a jóléti társadalom gazdasági alapját képező szervezett piacgazdaságot. A B-modell azokat a lényeges összefüggéseket, jellemző sajátosságokat vázolja, amelyek irányadók, meghatározók a szervezett piacgazdaság létrejöttéhez, egy olyan gazdaság, olyan társadalom létrejöttéhez, amelynek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember.

A modell lényeges jellemzője, hogy az önerőből történő érvényesülés legszélesebb körű megvalósulása, az önérdekű szerveződés gerjesztése, kiteljesedése révén biztosítja a létező lehetőségek szabta határt közelítő gazdasági növekedést.

A spontán önérdekű szerveződés keretében az állampolgárok kezdeményezése, cselekvésben megnyilvánuló akarata révén kialakuló szervezettség és az ezt kiegészítő, az állam mint legfőbb szervezőerő által létrehozott szervezettség azt az állapotot eredményezi, amikor összeér az egyén és az állam cselekvésének határa, amikor a legteljesebb mértékben megvalósulhat a lehetőségek és kiaknázatlan erőforrások felkutatása, használatbavétele.

Az állam polgárainak egyező akarata és tevékeny részvétele által, az állam mint legfőbb szervezőerő közreműködésével teremthető meg a gerjesztett, kiteljesedő önérdekű szerveződés, amely voltaképpen a szervezett piacgazdaság megvalósulását jelenti.

A szervezett piacgazdaság képes megjeleníteni a társadalom azon önérdekűségét, hogy a ma Magyarországon élők tudását, képességeit, adottságát figyelembevevő gazdaságszerkezet kialakítása révén jóval többen váljanak az értékteremtő folyamat részesévé és mind kevesebben kerüljenek a támogatást igénylők élethelyzetébe.

A szervezett piacgazdaság sem képes arra, hogy megvalósítsa a gazdasági és társadalmi igazságosságot, de jelentősen közelít ahhoz, kiterjeszti az egyenlő elbánás elvét és számottevően növeli az esélyegyenlőséget.

A szervezett piacgazdaság értékfilozófiája az, hogy az érvényesülés támogatása, annak intézményi háttere sem kerül többe mint a megfelelőség körén kívüliek szociális támogatása, a szociális gondoskodás szervezése, intézményi háttere, ezért az egyén és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy elsősorban az egzisztenciális biztonságot élvező, értékteremtő állampolgár élethelyzete teremtődjön meg.

A legfőbb szervezőerő szerepét felvállaló állam szövetségesének és nem alattvalójának tekinti polgárát, kijelölve az állam és polgára cselekvésének határát. Az állam szolgáltatásokat nyújt polgárának, egyben elvárja, hogy az állam polgára kezdeményezéseivel, képességeinek érvényesítésével, együttműködő cselekvéssel járuljon hozzá a jóléti társadalom megteremtéséhez és legyen részese a rászorulókat, elesetteket segítő társadalom lelkiismeretének.

Ma Magyarországon az értékteremtő tevékenységhez állami támogatást nyújtó intézmények az egyéni vállalkozást tekintik a gazdaság legkisebb alkotóelemének. A B-modell az egyén teljesítőképességét tekinti a gazdaság legkisebb alkotóelemének, amelynek jelentősége abban áll, hogy a tervezés, a szabályozás, a szervezés és támogatás szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az a láncszem, amely a teljesítőképesség és a piacon megjelenő teljesítmény között létezik, amelynek megléte feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egyén teljesítőképessége piacon megjeleníthető teljesítménnyé alakuljon.

Az egyén teljesítőképességének kihasználatlansága senkinek nem előny, az erőforrások számbavételekor pedig hiányt eredményez, olyan állapotot, amikor az egyén az önfenntartó létezés megteremtése helyett a támogatást igénylő helyzetébe kerül.

Egy ország szervezettsége nem oldható meg a polgárok szintjén, nem oldható meg a civil szerveződések közreműködésével. A közérdeket, a közjót szolgáló, a közakaratot a gyakorlatban megvalósítani képes szervezőerő szerepének a betöltésére egyedül az állam alkalmas. A világban végbemenő változásokhoz való alkalmazkodás, a globalizáció hatásainak ellensúlyozása, a globalizációból nyerhető előnyök feltérképezése csak az állam közreműködésével biztosítható.

A B-modell szerinti állam nem a polgárok életét befolyásoló, beavatkozó állam, hanem szervezettséget teremtő, szolgáltató állam. Az állam szolgáltatásokat nyújtó közreműködése nem korlátozza a verseny szabadságát, nem csorbítja a piacgazdaság szereplőinek jogait, de egyenlőbbé teszi a létező lehetőségek megismerését és elérhetőségét.

Az állam szerepvállalása főként a fejlődés korai szakaszában bír nagy jelentőséggel. A szervezettség fenntartása már jóval kisebb feladat mint annak megteremtése.

Idejét múlt, aktualitását vesztett, az új világrend meg nem értéséből adódó követelés az állam szerepének csökkentése, amikor a globalizáció sajátos hatásrendszerével amúgy is kiiktatja a nemzeti érdekek képviseletére, megjelenítésére képes államot.

A B-modell szerint az egyénnek döntő szerepe van a jövő alakításában. A jövő már most befolyásolható azzal, ha egyesek előnyt élveznek, mások hátrányba kerülnek az életútra történő felkészítés során, ezért kiemelten fontos az egyén felkészülését segítő ismeretek, információk egyenlő elbánás elvén történő biztosítása.

A család mint a civil társadalom legkisebb alapegysége egyre kevésbé létező társas állapot és mind kisebb mértékben tölti be az életre történő felkészítés szerepkörét, ezért az alapfokú oktatás részévé kell tenni azon ismeretek átadását, amelyek az alapismereteket jelentik az életút elindításához, a képességek kibontakoztatásához.

Ha az állampolgár teljesítőképességének érvényesülése a cselekvés szabadságának érvényesülését is jelenti, ha fontos értéknek tartjuk az e körben értelmezhető szabadságot, akkor kimondható, hogy a szervezett piacgazdaság kedvezőbb az egyén számára mint a szociális piacgazdaság. A szervezett piacgazdaság jóval inkább megjeleníti az egyszeri életértéket képviselő ember kedvezményezettségét.

A szervezett piacgazdaság nem csak értékfilozófiájában, de az ember sorsával való törődés mikéntjében is lényegesen különbözik a szociális piacgazdaságtól. A szociális piacgazdaság az önérdekű szerveződés révén kialakuló piacgazdaság keretei között megvalósuló önerőből történő érvényesülésre bízza azt, hogy ki marad a megfelelőség körén belül és ki kerül a körön kívülre. A megfelelőség körén belülre maradáshoz nem nyújt segítséget csak a körön kívül kerülőknek, az elbukottaknak ígér vagy ad támogatást.

A szervezett piacgazdaság esetében a cél az, hogy a gazdaság szerkezetének átalakításával, gazdaságszervezéssel a versenyhelyzet a társadalom szempontjából kedvező módon változzon. A megfelelőség köre olyan mértékűre bővüljön, hogy a cselekedni akarók és képesek közül csak kevesen kerüljenek a megfelelőség körén kívülre, a támogatásra szorulók élethelyzetébe, a piacgazdaság arculatában ne a szociális jelleg legyen a meghatározó.

A szervezett piacgazdaság az egyenlő elbánás elvén, szolgáltatásként nyújtott gazdaságszervezéssel segíti azokat, akik támogatással képesek a boldogulásra, az önálló egzisztenciateremtésre. A kör azonban ezzel nem zárulhat be, nem fogadható el természetes állapotként az, hogy a megfelelőség körén kívül maradó, cselekedni akarók és képesek a kiszolgáltatottság helyzetébe kerülnek, mert a versenyhelyzet leminősítette őket. A cselekedni akaró és képes, de a kedvezőbb versenyhelyzetben is a megfelelőség körén kívül maradó állampolgárok számára folyamatos közmunka lehetőséget kell biztosítani, lehetővé kell tenni, hogy ők is a munkájuk révén jussanak a megélhetésük fedezetéhez.

Az önmaguk életét elrendezni képtelenek számára pedig biztosítani kell a társadalom lelkiismerete által is elfogadható létfeltételeket, a napi létezés tisztességes minimumát.

Ha elismerjük az egyén döntő szerepét a gazdaság, a társadalom formálásában, akkor olyan feltételeket kell biztosítani a számára, hogy az akarata, képessége révén elérhető cselekvési helyzetbe kerülhessen, valós emberi erőforrássá válhasson, a társadalom aktív tagjaként szervezhesse boldogulását, érvényesülését. A cselekedni képes, cselekedni akaró ember nem szűkös kegyelemkenyeret jelentő segélyt vár attól a társadalomtól, amely egyenlőséget, egyenlő elbánást ígér, hanem a számára is esélyt nyújtó szolidaritást, támogatást önfenntartó létezésének megteremtéséhez.

A B-modell az európai szintű szociális gondoskodást a társadalom lelkiismerete által elvárt állami feladatnak tekinti, melyet azonban meg kell, hogy előzzön az önfenntartó cselekvés feltételeinek megteremtése, mert ez inkább az emberhez közeli természetes állapot.

A B-modell szükségszerűen megválasztott új fogalmakat használ – mint például szervezett piacgazdaság, megfelelőség köre, legfőbb szervezőerő stb. – melyek eddig hiányoztak az alkalmazott gazdaságtan kelléktárából.

A B-modell alkalmazása esélyt jelenthet arra, hogy Magyarország akár 5 év alatt megháromszorozza a gazdasági teljesítményét és 5 év alatt Magyarországon is megteremthető legyen az osztrák életszínvonalat közelítő életszínvonal.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.