MILYEN EURÓPÁT AKARUNK?

Az Európai Unió nem csupán a politikusok Európája és Uniója, hanem a civileké, az európai polgároké is.

Mi több, a cél az, hogy az európai polgárok számára még jobban élhető és élvezhető Európa formálódjon, még több legyen a boldogulásra, az önerőből történő érvényesülésre, az önmegvalósításra esélyt nyújtó lehetőség.

Ezért is lenne fontos, hogy az Európai Unió fogadja a civilek, a civil közösségek ilyen irányú és az Európai Unió jövőjére vonatkozó javaslatait, biztosítsa, hogy azok közül a figyelemre méltóak a döntéseket hozó politikusok és a nyilvánosság számára is elérhetőek és megismerhetőek legyenek. Ennek egyik gyakorlatban megvalósuló lehetősége lenne, hogy a tagországokban található uniós nagykövetségek befogadják a civilek emailben és írott formában beérkező javaslatait, azt lefordítják és továbbítják az erre kidolgozott szisztéma szerint.

A változáshoz, fejlődéshez új ötletek, új elképzelések kellenek, ugyanakkor gyakran hallható, hogy az Európai Unió intézményi felépítése túl bürokratikus és merev a változások befogadására és elutasító az új megoldások iránt. Ha nincs akarat és nincs struktúra a változások elfogadására, megvalósítására, akkor a gyors fejlődés elszáguld az Európai Unió mellett.

A változás első lépését a hozzáállás változtatása jelenthetné, hogy a jövőben egy az új iránt nyitott és gyorsan reagáló Európai Unió foglalja el helyét a világ sorsát, jövőjét befolyásoló nagyhatalmak között.

Az Európai Unió jövőjéről folyó vitában többségi támogatást élvező álláspont volt, hogy a közös politika főként gazdasági és pénzügyi területre koncentrálódjon, az integráció és a fejlődés különböző fokán lévő tagállamok nemzeti függetlensége megmaradjon, a közös cselekvés vonatkozásában pedig az érdekközösség jelentse a motivációt.

Többségi támogatást élvező álláspont volt mindaddig, amíg a több mint 1 millió menekült beáramlása, a növekvő terrorizmus, és a sok áldozatot követelő párizsi robbantás merőben új helyzetet teremtett.

Az Európai Unió számára egyfelől megoldást kell találni a menekültek áradatának megfékezésére, az Unió határainak megvédésére, a terrorizmus és a terroristák távol tartására, arra, hogy mi legyen az EU határain belül lévő több mint 1 millió menekülttel, de ami talán lényegesebb, nem halasztható tovább annak eldöntése, hogy az EU tud és akar nagyhatalomként működni és reagálni, ehhez megtalálja a döntési mechanizmust és intézményi felépítést.

A B-modell egy olyan Európai Unió modelljét mutatja be, amely 530 millió polgára érdekében cselekvő nagyhatalomként akar és tud fellépni.

Az Európai Unió - mint nagyhatalom - politikai tanácsának tagjai a tagállamok vezetői, akik annak tudatában hozzák meg döntéseiket, hogy ők nem csupán egy kisebb vagy nagyobb nemzetállam érdekeit képviselik, hanem egy nagyhatalom legfelsőbb politikai vezetésének egyenrangú tagjaiként felelősséget viselnek 530 millió uniós polgár sorsáért, jövőjéért.

Unió 3

_____________________________________________________________________________

CIVILEK EURÓPÁJA

Az Európai Unió jövőjéről a politikusok döntenek és ez a döntés kihat 530 millió ember, 530 millió uniós polgár sorsára. De az Európai Unió nem csupán a tagállamok gazdasági-politikai közössége, nem csupán a nemzetek uniója, hanem 530 millió ember közössége is, 530 millió uniós polgár sorsközössége. Létezik egy Európa, a politikusok Európája és létezik a civilek Európája, ami a térképen nézve ugyanaz, ám mégis sok tekintetben különbözik egymástól.

Nem kell és nem lehet elvitatni, hogy az 530 millió uniós polgár sorsközösségét érintő döntéseket meghozó politikusok a maguk szemszögéből nézve azt akarják, hogy még jobban élhető Európa formálódjon. De ez az Európa nem esik egybe azzal az Európával, amilyent a civilek szeretnének, ahol a civilek igazán jól éreznék magukat.

Az Európai Uniónak számos intézménye és 23 ezer alkalmazottja van. De az Európai Uniónak nincs olyan intézménye, aminek feladata a közösségteremtő küldetés lenne, ami azzal foglalkozna, hogy közelebb hozza egymáshoz az Európai Unió polgárait. Nincs olyan intézménye az Uniónak, ami azon munkálkodna, hogy egy magyar, egy spanyol vagy egy lett nemzetiségű uniós polgár hasonlóan európainak érezné magát, mint ahogyan egy amerikai amerikainak és egy orosz orosznak érzi magát.

Az Európai Unió mint közösség hatalmas értékké vált, olyan értékké, melyet az Európai Unió polgárai már nem akarnak feladni, döntsenek bárhogyan is a politikusok. A civilek nem akarják feladni nemzeti identitásukat sem, de az európai sors- és értékközösséget sem. Ha beállna az a helyzet, hogy a politikusok nem jutnak dűlőre, sokasodnak a kérdések és nincsenek jó válaszok, egymásra torlódnak a problémák és nincsenek megoldások, akkor jönnek a civilek és elmondják ők mit szeretnének, mit akarnak, milyen legyen a civilek Európája. Európa civiljei, Európa polgárai nem fogják feladni az eddig elértet és nem fogadják el egy rosszabb helyzet bekövetkeztét sem, inkább civil mozgalmak sokasága jön létre és fog össze, hogy megmentse, megtartsa a civilek Európáját. A Civil Európa mozgalom arra is képes lehet, hogy összegyűjtse a legjobb, legtöbb támogatással bíró elképzeléseket Európa, az Európai Unió jövőjéről, azt a döntéshozók, egyben a nyilvánosság elé tárja.

Az Európai Unió nem tehet úgy, hogy nem vesz tudomást a Civil Európa mozgalomról és nem tekinti azt az Európa és az Európai Unió számára új elképzeléseket, új tudást felmutató szellemi erőforrás részének. Az Európai Unió nem teheti meg, hogy nem támogatja intézményi háttérrel, forrásokkal az 530 millió uniós állampolgár, az 530 millió európai civil képviseletében megszólaló Civil Európa mozgalmat. A Civil Európa mozgalom egyik célja az európai polgárok közötti kapcsolatépítés, az európai civilek közösségének építése. Mint ahogyan létezik az uniós tagállamok közössége, hasonlóan létezhet az Európai Unióban élő polgárok, civilek közössége is. A másik cél az európai civileknek a közös európai jövőről alkotott elképzeléseinek összegyűjtése, az e körben ismert koncepciók, jövőképek megvitatása és közös álláspont kialakítása, amely az EU döntéshozói elé terjeszthető.

Az Európai Unió polgárainak, a civileknek van álláspontja a menekültkérdésről, van javaslatuk a lehetséges megoldásokra, van elképzelésük arról is, hogy milyen irányban és milyen módon folytatódjon az integráció az Európai Unióban.

Európai civileknek számos elképzelése van arra, milyen közösségépítő programok segíthetnék Európa polgárainak közösséggé kovácsolódását, azt, hogy erősödjön annak tudata és érzete, hogy európai polgárok vagyunk.

Az európai civilek számára nem csupán az fontos, hogy megismerjék egymást, azt, hogy a másik miért gondolkodik hasonlóan vagy miért gondol mást, hanem az is, hogy megismerjék egymás kultúráját, művészeti értékeit. Az Európai Unió számára jelentős lépés lenne az értékközösség felé, ha ilyen programokat támogatna szervezéssel, forrásokkal, egyáltalán létezne olyan intézmény az Európai Unió keretében, ami ennek koordinációjával, a javaslatok befogadásával, ilyen irányú pályázatok kiírásával foglalkozik. Hasonlóan támogatást érdemelnének az e témával foglalkozó weboldalak, közösségi oldalak, mint ahogyan támogatást érdemelnének az európai civilek számára szervezett közösségépítő rendezvények is.

Az európai civilek mozgalma elindulhat bármelyik tagországból, de miért ne indulhatna el Magyarországról?

Civil Európa mozgalom Magyarországról három olyan programot indítana, amely 3 vetületben mutatja meg azt, hogy a magyar civilek hogyan gondolják az európai civilek közötti kapcsolatteremtést, az európai közösségépítést.

Az első program terepe a művészet, az alkotás. Magyarországon a Balaton partján, augusztusban és szeptemberben megrendezhető lenne az európai amatőr festők találkozója, ami egyben alkotótábor és a Balatont körülölelő szabadtéri, főként a parton látható kiállítás, megatárlat is lenne. Ekkor már a balatoni szálláshelyek többsége üres, de még jó idő van szabadtéri alkotásra, nagy beszélgetésekre, szórakozásra és bármi egyébre. A szállás, ellátás az alkotók, amatőr festők és az eus országokból valószínűen nagy számban - a kíváncsiság okán - idelátogatók - fiatal tehetségek, új irányzatok iránt - érdeklődők számára is biztosítható lenne, a balatoni szállásadók és vendéglátósok pedig dupla szezont zárhatnának és persze dupla bevétellel.
Ez olyan kulturális rendezvény lenne, mely a magyar kormány és az Európai Unió támogatására is joggal igényt tarthatna.

A második program legyen a vallásos európai civilek programja, amely egy európai keresztény találkozó lehetne. A találkozó központi témája a keresztény Európa jelen helyzetben illetve Európa és a kereszténység viszonya az Európai Unió jövőjében.

A harmadik program az Európa egyesítéséhez vezető magyar határnyitás megünneplése lenne, amely az európai civilek egyik fő ünnepi rendezvénye lehetne. A magyar határnyitás az itt lévő németek számára a szabadságba vezető út megnyitását jelentette, ami egyben Európa két felének és a két német állam egyesítésének kezdeti lépése is lett. A közös ünneplésre induló európai civilek autós konvojokba szerveződnének, úgy érkeznének Magyarországra. Sopronban és Budapesten az ünneplés egy hatalmas fesztivállá alakulna, ami Európában, az Unióban egyik legnagyobb civil közösségformáló rendezvény lehetne.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.