B-modell
Baranyai József
B-modell
Az európai menekültválság a fegyveres konfliktusok, politikai és
vallási üldöztetés miatt hazájukból elvándorló és a jobb élet
reményében Európába igyekvő migránsok megállíthatatlannak tűnő áradata
miatt alakult ki. A menekültek többsége Szíriából, Irakból, Líbiából,
Afganisztánból, Pakisztánból és Eritreából indul útra, a
Földközi-tengeren és a Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül
próbál eljutni Európába.
Az
Európai Unió tagállamaihoz 2014-ben 626 ezer menekültkérelmet
nyújtottak be az Eurostat adatai szerint, a kérelmek kétharmada négy
tagállamhoz, Németországhoz, Franciaországhoz, Svédországhoz és
Olaszországhoz érkezett. 2015-ben pedig csak Németországban már több
mint 1 millióan folyamodtak menekültstátuszért.
Miért
menekülnek? Szíriában a belső harcok miatt szinte a teljes északi rész
frontzóna lett. Nincsenek közműszolgáltatások, nem működik az ellátás,
sokan éheznek. Az Iszlám Állam megjelenése és térnyerése,
területfoglalása egyben a frontzóna kiterjesztését is jelentette.
Szíriában a kormány hadseregén túl legalább 15 olyan felkelő csoport
van, akiknek célja ugyanaz mint az Iszlám Államé. A 15 dzsihadista
csoportnál több mint 60 ezer fegyveres harcol, ezek a szervezetek is a
határokon átnyúló iszlám államszervezetet akarnak létrehozni.
A
minden határon túllépő erőszak állandósuló félelemérzetet szül, az ott
élők naponta szembesülnek ártatlanok lemészárlásával, a legszörnyűbb
módon történő kivégzésekkel, kegyetlen kínzásokkal, a nőkkel szembeni
erőszakkal. Aki teheti pánikszerűen menekül. Vannak akik szomszédos
államokban lévő menekülttáborokba és vannak akik egyenesen Európa felé
indulnak el.
Már több mint 4 millióan hagyták el Szíriát, a
menekültek fele törökországi menekülttáborokban várja sorsának
alakulását. A menekülttáborokban lévők száma egyre nő, ellátásuk pedig
egyre rosszabb lesz.
Egyrészt
a törökországi táborokban romló körülmények erősítik sokakban
a
továbblépés szándékát, azt, hogy figyeljék milyen jobb lehetőség
adódhat, de az áradat megindulásában ennél is fontosabb tényező lett az
embercsempész hálózatok kialakulása, valamint a a menekültútvonalakról
és a menekültek németországi fogadásáról gyorsan szárnyra kapó hírek és
azok továbbadása is.
A menekültek számára Németország lett az
álomország, ahol tárt karokkal fogadják őket, főként a szíreket.
Elhelyezést, ellátást, gondoskodást kapnak. Az információtovábbítás mai
viszonyai között egyaránt gyorsan célba érnek a jó és rossz hírek, így
aztán nem kell csodálkozni, hogy a megszépített állapotokról szóló
információk felfokozták az indulási kedvet. Kialakult egyfajta
tömegpszichózis. Senki nem akart és nem akar lemaradni a
jóról,
kimaradni a jóból, ha marad és nem indul el mint mások, akkor
vesztesnek érezné magát.
Ezért aki tudta pénzzé tette mindenét
és útra kelt. Mintha nem is lettek volna határok, vég nélküli
emberfolyam hömpölygött Európa belsejébe. Európa egyik fele bénultan
szemlélte, hogyan masíroznak százezrek Németország és Skandinávia felé,
a másik fele pedig ujjongott és ünnepelt mintha régen várt kedves
vendégek jöttek volna. A pesszimisták közül aki időben
eszmélt
kerítéssel igyekezett megállítani az áradatot, ami sikeresnek is
bizonyult, mert más utat keresett az emberfolyam.
Később már
kezdett alább hagyni az európai öröm, amikor tudatosult, hogy a
városokat megtöltő sokaság, az ezzel járó anyagi teher és a jövőbeni
helyzet kezelhetőségének kérdése bizony újabb és újabb megoldandó
problémát jelent. A hullámzó közhangulat alakításában fontos szerepe
lett a médiának is, attól függően, hogy a történet melyik oldalát
mutatta. Amikor az életüket, gyerekeik életét mentő menekültek
megpróbáltatásai, a naponta érzékelhető szörnyű erőszak került előtérbe
akkor a szimpátia erősödött, amikor az Olaszországban, bérelt villákban
elszállásolt, ingyen internetet és takarítónőt követelő afrikai
menekültek kukákat borogató tüntetése került a
címlapokra, akkor pedig az elutasítás, sőt az indulatos ellenérzés
erősödött.
De a legtoleránsabb
országokban, így például Svédországban, Németországban és Ausztriában
is felerősödtek a
kritikai hangok. Miért jó ez nekünk, mi ebből a hasznunk? Ha pedig ez
szolidaritás kérdése, akkor az EU minden tagja egyenlően vegye ki a
részét!
A
menekültek jövőbeni helyzetének rendezését illetően egyre
határozottabban megjelenik két egymással ütköző álláspont. Vannak akik
a befogadást és vannak akik a hazatelepítést támogatják. A
hazatelepítés elképzelhetetlen a válságövezet helyzetének rendezése
nélkül, olyan biztonsági zónák kialakítása nélkül, ahol a
hazatelepített menekültek részére létesített menekülttáborok védettek
és biztosítják a szükséges létfeltételeket.
Az Európai Unió
vezetői és a
tagországok vezető politikusai ugyan más megközelítéssel, de hasonlóan
építő szándékkal keresik, hogy a jövőben mi legyen új és több ami közös
és mi maradjon nemzeti hatáskörben, milyen irányban fejlődjön az Unió.
Manuel
Barroso az Európai Bizottság volt elnöke leköszönő beszédében fejtette
ki, hogy mit gondol Európa, az Európai Unió jövőjéről,
megoldandó
problémáiról, az integrációról. Barroso szerint az Európai Uniónak nem
hirtelen, hanem organikus módon kellene továbbfejlődni. Reformra,
fejlődésre van szüksége és nem hirtelen változást hozó forradalomra.
Kiemelte: a béke eszméje az európai integráció szempontjából fontosabb,
mint valaha.
Barroso szerint a jólét megőrzéséhez egy olyan
Európai Unióra van szükség, amely képes arra, hogy hatalmát és
befolyását érvényesítse a világban. A válság hatására
nemzetközi
szinten is megingott az Európai Unió ereje és befolyása iránti bizalom.
Európának
lépni kell és visszaszerezni az őt megillető pozíciót és befolyást. Az
Európai Unió védelmi képességét egységbe kell szervezni. Új világrend
van kialakulóban, Európának is alkalmazkodni kell az új helyzethez. Ha
képtelen arra, hogy hatalmát, befolyását egységben érvényesítve előbbre
lépjen, akkor Európa a jelentéktelenségbe süllyed.
Barroso
szerint Európa stabilitása csak a közösségvállalás magasabb szintjén,
egy új egyensúlyi állapot eredményeként fog kialakulni.
Barroso
úgy látja, hogy az Európai Unió már nem az ami volt, mert egy soha nem
látott demokratikus kormányzási rendszerré érett, ami elsősorban a
Lisszaboni Szerződésnek köszönhető. Új vitára, új párbeszédre van
szükség, hogy ez a folyamat ne álljon le. Tenni kell, hogy tagállami és
európai szinten is kialakuljon az európai projekt melletti valódi
elkötelezettség.
Azoknak
viszont, akik csupán nemzetállamokban vagy különböző kormányközi
együttműködésekben látják Európa jövőjét, tudomásul kell venniük azt,
hogy a nemzetállamok önmagukban kevésbé versenyképesek és már nem
tudják azt nyújtani a polgároknak, amit ők elvárnak. Értelmetlen
próbálkozássá válna megállapítani most azt, hogy mikor és
mivel
záruljon le az európai integráció.
Barroso szerint egy újabb
szerződés részleteinek megvitatása előtt alapvető kérdéseket kell
tisztázni. Milyen közösségvállalást tartanak szükségesnek,
nélkülözhetetlennek, illetve elkerülhetetlennek a tagállamok? Mi legyen
az Unió elfogadott és eldöntött közös célja? Melyek legyenek azok a
kérdések, amiről együtt kell dönteni? Milyen mértékben vállaljanak a
tagállamok visszavonhatatlanul, feltételek nélküli sorsközösséget?
Összefoglalva: milyen legyen az Unió jövőképe?
A
kérdéseket illetően pedig mielőbbi válaszokra és az egységet erősítő
konszenzusra van szükség. El kell dönteni, ki milyen közösségvállalásra
hajlandó az Unióban, milyen mértékű integrációt akar és milyen szerepet
kíván vállalni az integráció érdekében.
A Barrosot váltó
Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság új elnöke első
évértékelőjében már túllépett azon, hogy az alapvető kérdések
tisztázását szorgalmazza, egyértelműen állást foglalt a szorosabb
együttműködés mellett. Többször kihangsúlyozta, hogy megerősített
értékközösségre és mélyebb integrációra van szükség.
Juncker
első évértékelőjét többen olyan politikai mérföldkőnek nevezték, ami
kiindulópont lehet az Európai Egyesült Államok gondolatához. A Juncker
beszédében többször ismétlődő kifejezés, a több Európa és több unió,
egyértelművé tette az új elnök szándékát. A kérdés az, hogy a
tagállamok vezetői és az unió polgárai is több uniót és több Európát
szeretnének vagy még a mostaninál is kevesebbet?
A közelmúlt
történései közül pozitívumnak mondható, hogy a görögök helyzetének
stabilizálása javította az EU iránti bizalmat. A menekültkérdés és
annak kezelése viszont az eddiginél is erősebb kritikákat hozott a
felszínre.
A
jobboldal egy része gyengének, erőtlennek tartja az uniót, arra
hivatkozva, hogy nem képes, nem tud megfelelő és határozott
megoldásokkal válaszolni a kihívásokra. A baloldal részéről pedig a
demokrácia, a demokratikus értékrend védelmét hiányolják. Ugyanakkor
mindkét oldal a leghatározottabban ragaszkodik a schengeni eredmények
megőrzéséhez, a határok átjárhatóságához.
Elemzők szerint
Juncker a beszédével mindkét oldalnak üzent. A több Európa üzenet az
európai értékek, a béke, a biztonság, a szolidaritás erősebb
érvényesítésére történő felhívás akart lenni, a több unió üzenet pedig
a szorosabb együttműködésre vonatkozott, amely feltétele a hatékonyabb
fellépésnek és érdekérvényesítésnek.
A volt és jelenlegi
bizottsági elnök mellett az EU jövőjét illetően az Európai Parlament
elnöke és több tagország vezetője is megfogalmazta mit tart fontosnak
az összetartozás, az értékközösség, a nemzeti érdek szempontjából,
merre induljon és merre ne a közös Európa jövőjének építése.
Martin
Schulz az Európai Parlament elnöke: Az uniós szolidaritás
meggyengülése, amely csak felerősödött a menekültválsággal, immáron az
unió legnagyobb válságát okozza. A menekülthelyzet kezelése csakis
uniós szinten képzelhető el.
Angéla Merkel német kancellár: " Az
uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud
egyedül megbirkózni, ezért nem szabad engedni a kísértésnek, hogy
visszaessünk a nemzetállami cselekvésbe. Németországban sokan abban
hittek, hogy az EU révén meghaladható a nemzet, mindenütt máshol
viszont a nemzetet akarják erősíteni az EU révén, ez pedig vagy
sikerül, vagy a nacionalizmus tönkreteszi az EU-t. A 21. század
globális kihívásaival csak az birkózhat meg sikerrel, aki felismeri,
hogy a saját érdekeit csak a közös európai érdekekkel egyeztetve tudja
érvényesíteni. Az uniós integráció vívmányai közül az euró mellett a
belső határőrizet nélküli schengeni övezet a legfontosabb, és
Németország e két vívmányból profitál a legtöbbet. Országunk
a
múltban óriási hasznot élvezett a globalizációból. Most
megtapasztaljuk, hogy a globalizáció azt is jelenti, hogy távoli
konfliktusok Európa szívében fejtik ki hatásukat. A szabadság és a
biztonság nem ellentétei egymásnak, hanem egymást feltételezik: a
biztonság a szabadság előfeltétele. "
Orbán Viktor magyar
miniszterelnök: " 28 ország nem tud ugyanolyan szabályok szerint
együttműködni, mint hat. Én azok közé tartozom, akik azt akarják, hogy
a következő ezer évet magyarként élhessük a keresztény Európában. Ehhez
le kell zárni egy korszakot politikai, és szellemi értelemben is.
Európa legfőbb értékei a nemzetek, méghozzá a sokszínű nemzetek.
Európában a nemzetek a valóság, az Európai Egyesült Államok az utópia.
Az Európai Unió számára ma az a kérdés, hogy bekerül-e a
világtörténelem elhibázott utópiáinak sorába. A mi felelősségünk, hogy
ez ne következzen be. "
A sokszínű Európai Unióban sokszínű a
polgárok véleménye is. Az Európai Unió elsősorban közösség, ahol a
szolidaritás az egyik legfontosabb érték, ám merőben más a véleménye a
szolidaritásról egy görög és egy magyar vagy lett nyugdíjasnak. A
görögök szolidaritást várnak az Uniótól és az Unió polgáraitól, utcára
vonulva tiltakoztak az 1200 eurós átlagnyugdíj 800 euróra csökkentése
miatt. A három-négyszáz eurós átlagnyugdíjból élő vagy a kétszáz
euróból tengődő magyar, lett vagy román nyugdíjasok pedig úgy
gondolják, hogy az jelentené az európai szolidaritást, ha az ő
nyugdíjukat olyan mértékben emelnék, hogy elérje azt a 800 eurós
szintet, amiért a görögök tüntettek, tiltakoztak.
Az Európai
Unió jövőjéről gondolkodva nem hagyható figyelmen kívül, hogy a
jövőkutatók milyen változásokat jósolnak. A kutatók szerint az Európai
Unió tagországaiban a jelenlegi munkahelyek fele nagy valószínűséggel
megszűnik a munkafolyamatok automatizálása miatt, az emberek helyett
robotok, gépek végzik majd a munkát napi 24 órában, pihenőidő
és
szabadság nélkül, a jelenlegi bérköltség huszadáért.
Az
Európai Unióban a következő évtizedekben még gyorsabban nő a 65 éven
felüli idősek aránya, ami már most is jelentősnek mondható. A második
világháború utáni baby-boom generáció nyugdíjba vonulásával jelentősen
bővült a nyugdíjasok száma is. Ez nem csupán azt jelenti, hogy mind
több nyugdíjat kell fizetni az egyre kevesebb aktív munkavállalótól
levont járulékokból, hanem azt is, hogy kialakul egy sajátos igényekkel
rendelkező vásárlóerő és bekövetkezhet az az idő, amikor ők képviselik
a legjelentősebb csoportot azok között, akik költenek, akik
szolgáltatásokat vesznek igénybe.
Az Európai Unió jövőjéről a
politikusok döntenek. A politika pedig a kutatóktól, különböző
intézetektől és alapítványoktól vár új ötleteket, új
megoldásokat, új fejlődési irányokat, új modelleket. Elvárás, hogy ne
elméleti fejtegetések, hanem a gyakorlatban alkalmazható megoldások
kerüljenek az asztalra.
Új, meglepően merész megoldások az Uniónak főként abból a térségeiből jöhetnek ahol közvetlenül érzékelhetők a problémák, ahol erős a változás iránti igény és erős az inspiráció az új minták, új megoldások keresésére. Az Európai Unió intézményeinek irodáiban dolgozó kutatók számára jóval kevesebb a közvetlen benyomás és az inspiráció mint azoknál, akik a helyszínen szembesülnek a problémával, kreatív megközelítéssel láthatják, hogy milyen módon lehetne problémákat megoldani.
A szerző mint jogtulajdonos
hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre
lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a
forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom
mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.