Baranyai József 

 

B-modell

  


MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY


A magyar egészségügy helyzetét jellemző legmegfelelőbb kifejezés inkább kimondható mint leírható.

Amikor egy hazai kórházban először elmegy a sürgősségi ellátás meghatározó orvosa, később az altató orvosok csoportja távozik, majd a szülészet, aztán az intenzív osztály, a radiológia kerül az újságok címlapjára,  akkor már nem csupán a körülményekben, hanem a rendszerben kell keresni a hibát.

A nemzeti elhallgatás helyett a problémák kimondását vállaló orvosok nagyjából egybehangzó véleménye, hogy nem csupán az alacsony bér az oka az orvosok elvándorlásának, hanem a lepusztult infrastruktúra és az elsumákolt rendszerváltás miatt az átkosból átöröklődött hűbérúri rendszer is.

Amikor a kórházak felújítása, új gépekkel, műszerekkel való ellátása helyett stadionokat építenek, amikor a gyógyítás helyett a labdarúgásba ömlik a TAO-pénz, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy a javuló körülmények helyett romló viszonyok, helyenként lepusztult infrastruktúra jelenti a gyógyítás tárgyi alapjait és akkor még az orvoshiány miatt a betegek számára egyre rosszabb esélyt kínáló műtéti várólisták nem is kerültek szóba. 

A híradások szerint naponta 3 orvos és 2 ápoló megy külföldre dolgozni. Hiányzik 3000 orvos, és minden második magyar érsebész már külföldön dolgozik, pedig a halálozási okok között vezető helyen találhatók a szív és érrendszeri betegségek. Olvashattuk, hogy egy nyugdíjas, otthon, saját maga műtötte ki a lábából a vérrögöt., mert úgy gondolta, hogy nem érné meg azt az időpontot, amikor műtétje sorra kerülne. Azt is érdemes lenne pártatlan, független szakértőkkel kivizsgáltatni, mi a valós oka, hogy 2015-ben  5000 fővel többen haláloztak el  októberig mint 2014-ben.

Az egészségügyet felügyelő kormánytagok nyilatkozatai és érvei mellett a nemzeti együtt gondolkodás rendszerét feltételezve érdemes meghallgatni a másik oldalon álló fiatal vagy akár idősebb orvosok véleményét is, akik naponta szembesülnek a problémákkal, a valós okokkal.

A kórházakban a főorvos az élet-halál ura, ő osztja  a műtéteket és a kórtermeket - mondják, írják fiatal orvosok . A jó műtétek és jó kórtermek jó megélhetést, vastag borítékot jelentenek,  Aki része lesz ennek az együttműködésnek nem fog elmenni külföldre, mert itthon hálapénzből többet kereshet mint amennyi külföldön a bére lenne, másrészt itthon olcsóbb a megélhetés. Aki az együttműködés rendszerén kívül van, annak jut a szegény beteg, a rossz kórterem, ő nem fog megélni a hálapénzből, mert ebben a viszonylatban hála van, de pénz nincs , mert nincs miből fizetni.

Aki képes beilleszkedni a rendszerbe és annak jó katonája lenni, az magánrendeléséhez is használhatja a kórház infrastruktúráját, eszközeit. Így sokkal olcsóbb mintha magánrendelőt tartana fenn, nincs bérleti díj, nincs rezsiköltség, nem kell sok milliót befektetni eszközökbe, gépekbe, műszerekbe, nem kell fizetni asszisztenst, nővért, könyvelőt,  viszont van igen magas, adómentes jövedelem. Aki bekerült az együttműködés rendszerébe és megtalálta számítását, ő onnan nem is akar kikerülni, harcolni pedig főként nem akar ellene, mert jobban jár mintha külföldre menne. Mi több, érdekévé válik, hogy ez a rendszer maradjon és olajozottan működjön tovább. Akinek ez nem tetszik az pedig elmegy külföldre. Ott ugyan nincs ilyen lehetőség, de  tisztességes munkáért tisztességes jövedelem jár, ami az itthoni bérek többszöröse.

A magyar egészségügy helyzete akár egy év alatt rendezhető lenne, ha hasonló összegű pénzt fordítana az állam az egészségügyre mint a labdarúgásra. Európai körülmények, rövidebb várólisták, javuló mutatók, ez mind elérhető lenne, de ezzel nem változnának sokat az előbbiekben leírt viszonyok, mert azt csak az ott dolgozók lennének képesek megváltoztatni a változást akaró, a változással egyetértő  vezetőkkel.

Egyesek szerint megoldás lehetne a külföldre távozott orvosok jelentős részének visszahívása. Már 700-800 ezer forintos havi fizetés kellő motiváció lenne a hazatérésre, mivel itthon jóval olcsóbb a megélhetés, másrészt ők ide születtek, ahol most dolgoznak ott bevándorlók maradnának. Ők megszokták, hogy hálapénz nélkül gyógyítanak, mert külföldön ez a természetes.

Viszonylag rövid időn belül 1500-2000 orvos hazatérésére lehetne számítani, akik hoznák az új tudást is magukkal, már természetes állapotnak véve azt, hogy hálapénz nélkül gyógyítanak, ahogyan teszik ezt külföldön. Hasonlóan sok nővér jönne haza, mert megérné nekik, hozva magukkal a magas színvonalú minőségi ellátás rutinját, ami a külföldi munkájuk során elvárás volt.

Már ez önmagában minőségi ugrást jelentene a magyar egészségügyben. A hazatérő orvosok egyrészt új tudást, új szemléletet hoznának, másrészt annak ismeretét is, hogyan lehet és kell irányítani, szervezni a minőségi egészségügyi ellátást.

INTERNET ÉS INNOVÁCIÓ

Ma a statisztika szerint nincs eurómilliárdos Magyarországon, noha látható, hogy milyen hatalmas pénzek mozognak az online világban, ahol a profitot termelő fő tényező a kreativitás, ebből pedig nem állunk rosszul. Nem mondható rosszindulatú okoskodásnak az az észrevétel, hogy ha az uniós és hazai támogatások, pályázati pénzek csupán század részét az online szegmensbe öntik, ma legalább 10, de minimum 5 eurómilliárdosunk lenne, köztük 3 olyan, akinek a kezdetkor nem volt több kétezer forintnál a zsebében.

Az egyik legnagyobb internetes tartalomszolgáltató értéke ötszöröse annak, amit Magyarország éves GDP-jének nevezünk. Az internetes reklámból annyi pénz áramlik a látogatott közösségi oldalak tulajdonosaihoz, aminek töredéke is elég lenne ahhoz, hogy évente csupán ebből 10 %-os gazdasági növekedésünk legyen, és jelentősen emelkedjenek a magyar nyugdíjak és bérek. De mi inkább a termelésből és munkából akarunk megélni, holott ez a gazdasági szegmens számunkra inkább megfelelő lenne mint az ázsiai bérmunka, a szalagmunka.
Szinte érthetetlen, hogy Magyarország miért nincs az online nagyhatalmak között, amikor tele vagyunk ötletemberekkel! Érdemes lenne megkérdezni, hogy a több ezer milliárd forintból, amelyet kifizettek pályázaton elnyerhető állami és uniós vissza nem térítendő támogatásként a versenyképesség javítása, munkahelyek teremtése vagy akár gazdasági növekedés támogatása címén, volt-e legalább egy internetes, webes pályázat? A pályázati pénzek a legnagyobb hasznot az online szegmensben termelik, csakhogy ehhez szükség lenne ilyen pályázati célokra. 

Azt meg nem is érdemes kérdezni, hogy a temérdek pályázati pénzből lett-e gazdasági növekedés és új munkahely, mert az eredmény ismert, látható.    

Még talán most sem késő felfuttatni a netes és webes innovációt,  mert igen kis létszámmal igen nagy bevétel érhető el, ráadásul ez a terület az, ahol könnyen bejuthatnánk az élvonalba. Másrészt az ilyen projektek majd akkor is magas bevételt hozhatnak az országnak, ha sokkal kisebb lesz az aktív munkavállalók száma, mert sokan elmentek külföldre, másrészt kevés gyerek születik. 


Jövőkép 2

_____________________________________________________________________________


OKTATÁS


A magyar emberek tehetsége, tudása, teljesítőképessége jelenti az embertőke fogalomkörébe sorolható értékteremtő erőt és képességet. A magyarországi embertőke értékteremtő képességének kialakulásában jelentős szerepet játszik a magyar oktatás, a magyar tehetséggondozás. A magyar állam azzal, hogy oktatással segíti a magyar diákok teljesítőképességének kibontakozását, teljesítménnyé érését nem szociális gondoskodást teljesít, mert ez a köz érdekét szolgáló tevékenység, ezzel az ország gazdaságának teljesítménye, értékteremtő képessége bővül.

Az oktatás egyik fontos értékmérője, hogy az átadott ismeretanyag mennyi használható és mennyi hasznosítatlan tudást hordoz. Nem vitatható, hogy az általános műveltség megszerzéséhez, ahhoz, hogy az ember megismerje a körülötte lévő világot és helyét a világban sokrétű tudásanyag átadása szükséges, de ez nem csökkentheti azon követelmény súlyát, hogy egy új nemzedéknek olyan tudásra is szüksége van, amely számára az életút során gyakran hasznosítható, az életben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket jelent.

Az oktatás nem lehet öncélú. Az oktatás függetlensége, szabadsága nem jelentheti a társadalom valós szükségleteihez, a jövő igényeihez nem igazodó képzés autonómiájának fenntartását. A diákoknak szükségük van olyan tudásanyagra is, ami a boldoguláshoz, a versenyhelyzetre történő felkészítéshez szükséges ismeretek és a siker eléréséhez, a kudarc elviseléséhez nélkülözhetetlen képességek megszerzését biztosítja.

A magyar állampolgárok tehetsége nemzeti kincsünk, ezért a tehetségek felkutatása, a tehetséggondozás az állam el nem hárítható kötelessége. Az országnak azokra a tehetségekre is szüksége van, akiknek nem jut családi törődés, akiket sorsuk a hátrányos helyzetűek közé taszított. A tehetségek kiválasztódása tekintetében fontos szerepet játszik a siker elérhetőségének láttatása, a versenyszellem megteremtése, ezért minél több versenyt, pályázatot kell meghirdetni, ösztönzést jelentő értékes díjakkal, jutalmakkal.

E viszonylatban megdöbbentő és szinte hihetetlen, hogy a magyar állam a tehetségek kiválasztása, a tehetséggondozás szempontjából fontos tanulmányi és szakmai versenyek ingyenességét eltörölné, és a jövőben fizetni kellene a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységekért, házi bajnokságért, iskolák közötti versenyért. De eltörölnék az ingyenességet a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés vonatkozásában is. Ezzel a magyar állam visszavinné a magyar társadalmat a vannak egyenlők és egyenlőbbek korszakába. Akiknek van pénzük, azoknak lehet esélyük tehetségük kibontakoztatására, a szegény, de tehetséges fiatalok pedig törődjenek bele, hogy sorsuk nem hordozza a képességük révén elérhető életútra történő felkészítés lehetőségét, mert nem képesek megfizetni azt, a magyar állam pedig már nem biztosítja ennek ingyenességét. Ők az új rendszerben csak egyenlők és nem egyenlőbbek.

Az internet megjelenése az oktatás új dimenzióját nyitotta meg, amikor az ismeretek átadását megelőzi annak oktatása, hol és hogyan érhető el az ismeret, az információ a világhálón. A világhálón elérhető hatalmas tömegű információ hatalmas változást hozott a társadalmi tőke érvényesülésében is. Régebben az értelmiségi családból származó fiatalok hatalmas előnnyel indultak a családi és baráti körben felszedett tudással, ma ehhez bárki könnyen hozzájuthat a világhálón, a közösségi oldalakon pedig igénye szerint építhet kapcsolatot. A jövő oktatásában az internet nem kiegészítő hanem alaptárgy lesz mint információforrás. A tankönyv a kötelezően elsajátítandó információt, ismereteket tartalmazza, az internet ennél jóval több, egy olyan könyvtár, ahol könyvtáros nélkül, keresőszavakat beütve pillanatok alatt rendelkezésre áll az információ, nem csupán egyfajta módon bemutatva hanem számos megközelítésben, egyszerűbb és bonyolultabb magyarázatokkal kiegészítve.

Amennyiben az oktatás célja az életre nevelés, akkor a mai valós élet lényeges jellemzőit, a mai élet működési modelljét kell alapnak tekinteni, amikor a magyar oktatás modellje kialakításra kerül.

OKTATÁS  ALAPFOKON

Már az alapfokú oktatás keretében tanítani kell az információ értékét és fontosságát, és azt is, hogyan lehet a ma ismert eszközökkel, lehetőségekkel az információt elérni, milyen információforrások vannak.

Azoknak, akik az általános iskola után nem tanulnak tovább, 16 éves korig kell az oktatást biztosítani gyakorlati képzéssel kiegészítve. Az elméleti felkészítés német és angol nyelvű képzésből, gazdasági és piaci ismeretek oktatásából valamint az internet álláskeresésre, üzleti kapcsolatteremtésre történő használatának megismeréséből állna.

A gyakorlati képzés keretében a tanulók 3 olyan szakismeretet adó képzésből választhatnának, amelyek elsajátítása révén  biztosan álláshoz juthatnak, másrészt ez akár otthon, de kiegészítő tevékenységként alkalmazva is hasznos lehet.

1./  Online értékesítés.  E-kereskedelem.  A számítógép alkalmazásának és az internet használatának olyan fokú megismerése, amely képessé teszi az értékesítéshez szükséges kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre, a kereslet és a kínálat összekapcsolását segítő közvetítésre és az e területen ismert webes felületek kezelésére.

2./  Ajándéktárgy készítés. Főként azok számára jelenthet hasznos képzést, akiknek jó kézügyességük és formaérzékük van, illetve megfelelő kreativitással bírnak új formák, új megoldások kitaláláshoz. Az ajándéktárgynak mindig is volt és mindig is lesz piaca. A világon csupán a turisták évente több milliárd ajándéktárgyat vásárolnak. Ilyen képzés után lehet munkavállaló, de lehet önálló vállalkozó is. Ehhez igénybe vehet pályázati támogatást.

3./  Lakáskarbantartó szakirányú képzés. A lakások, épületek belső karbantartásához, a felújításhoz szükséges alapfokú ismeretek elsajátítása, így alapvető - főként javításra felkészítő - kőműves, burkoló, vakoló, festő tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve az alapvető víz és villanyszerelési feladatokhoz szükséges ismeretek elsajátítása és gyakorlati szinten történő alkalmazása. A képzés célja, hogy a lakások, épületetek, ipari, mezőgazdasági ingatlanok belső karbantartására és a kisebb hibák elhárítására, állagmegóvó javításokra felkészítse a tanulókat. Az alapismeretek elsajátításával, főként gondnoki munka végzésére, gondnoki állás betöltésére alkalmas képzést kapnak, afféle házi ezermesterként képesek lesznek a kisebb hibák javítására és megelőző karbantartásra. Az így megszerezhető szakismerettel is szinte biztos az álláshoz jutás, de a tevékenység akár vállalkozói szinten is végezhető.

OKTATÁS KÖZÉPFOKON


Az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló világ megértéhez, a benne való eligazodáshoz, az érvényesüléshez egyre magasabb szintű, a kor igényeihez és követelményeihez igazodó tudás kell. Ezt a magyar oktatáspolitika sem hagyhatja figyelmen kívül, a magyar oktatás - melynek alapeleme  a lexikális ismeretek elsajátítása - sem térhet ki fejlődéshez való alkalmazkodás elől.

A magyar oktatás még ott tart, hogy túl sok tudást akarnak átadni és nagyon kevés az alkalmazásra vonatkozó ismeret. Az oktatók nem számolnak az agy befogadóképességével valamint azzal, hogy az agy a sok lexikális információt ugyan befogadja, majd később  valahova hátra teszi vagy kilöki. A tanulótól rengeteg időt és energiát elvesz annak a lexikális ismeretnek az elsajátítása, amit az életében nem fog használni, az agya pedig egy idő után úgyis hátra tesz vagy kilöki. A jó arány az lenne, ha az alapismereteket, fő irányokat oktatnák és hozzá azt, hogy a technika mai szintjén, az internet segítségével hogyan lehet a részleteket könnyen és gyorsan elérni, hogy ezzel ne kelljen terhelni az agyat. A fejlett államokban már fontos szempont az  oktatásban, hogy az oktatandó ismeretek halmaza úgy álljon össze, hogy annak jelentős része hasznosítható legyen, másrészt a tudás megszerzésére fordított idő és energia értelmes és hasznos felhasználása is szempont legyen.

Az oktatás terén a másik fontos és alkalmazandó szempont, a problémák megoldására felkészítő oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása. Az életben folyamatosan problémákkal szembesülünk, amiket meg kell oldanunk. Persze lehet ezt másképpen is nevezni, de valójában a napi tennivalóink, a munkánk során elvégzendő feladatok, mind valamilyen szintű kihívást jelentenek, vagyis problémát. A problémamegoldó oktatás lényege, hogy a diákot felkészíti az élete végéig jelentkező problémák rutinszerű megoldására, arra, hogy a kihívásokat stressz nélkül, rutinfeladatként kezelje. Felkészíti a sorrendiség, a fontosság elvének alkalmazására, az összefüggések rutinos keresésére, a viszonyításra, és mindarra, ami a problémamegoldáshoz szükséges. Ha az oktatás csupán arra szorítkozik, hogy a tanár elmondja azt a tananyagot ami az adott tanórára be van ütemezve, a diák pedig bemagolja vagy akár értelmezve elsajátítja, abból nem lesz problémamegoldásra való felkészítés.

A problémamegoldós oktatás már a középiskolában felkészíti  a diákokat a problémák elsajátított módszer szerinti megoldására, így az életben ez rutinszerűen, az iskolában elsajátított módszerek rutinszerű alkalmazásával végezhető. Ezzel a képességgel, rutinnal felnőttként sokkal jobb teljesítmény érhető el.

A problémamegoldó oktatás mint egy kihívást, mint egy megoldandó problémát kezeli az adott óra tananyagát, azt a tanár és diákok közösen kitárgyalják, megbeszélik, meghatározzák, hogy mi annak lényege, mik az anyagban a fontosabb információk, mi az amit abból mindenképpen meg kell jegyezni és melyek azok a részinformációk, amelyek kevésbé fontosak, bármikor könnyen elérhetők, így annak agyban történő rögzítésére felesleges időt és energiát vesztegetni.

OKTATÁS FELSŐFOKON

Azt mondja a politika, hogy sokkal kevesebb közgazdász és jogász kell és sokkal több mérnök és szakmunkás. Csakhogy ez nem lehet az éppen aktuális politikai vízió függvénye. A jelenlegi vízió szerint Magyarország ipari ország és termelési központ akar lenni, amihez mérnökök és szakmunkások kellenek, jogászok és közgazdászok kevésbé. Ha viszont Magyarország a térség vagy akár Európa egyik üzleti és kereskedelmi központja akarna lenni, akkor nemhogy kevesebb, de jóval több jogász és közgazdász kellene. Az üzleti életben a szerződések előkészítéséhez jogászok, az üzleti kimutatásokhoz közgazdászok kellenek.

A felsőoktatás vonatkozásában lényeges  dolog az is, hogy a felsőoktatás az életre neveljen. Az alapanyag elsajátítása után már legyenek olyan feladatok, amikben megjelenhetnek az egyetemisták, főiskolások önálló elképzelései is, helyet kaphat a kreativitás.
Engedni kellene, hogy az egyetemisták, főiskolások szervezhessék saját tudományos életüket, az ehhez szükséges rendszereket, működtessenek portálokat, weboldalakat és ehhez legalább akkora állami támogatás járjon mint egy futballcsapat működtetéséhez.

Mark Zuckerberg a Facebook tulajdonosa egyetemistaként találta ki és valósította meg a közösségi oldalát, amit utána fejlesztett világméretű vállalkozássá. Amikor csak pár ezer fős tagsága volt és nem lehetett tudni, hogy majd valamikor több mint 1 milliárd felhasználója lesz, már akkor kapott több millió dollárt a fejlesztésre. Magyarországon erre szinte nulla esélye lenne. Talán ezért is nincs ilyen nagyságú produktum Magyarországon, noha koponyáink, pengeagyú ifjú magyar zsenik lennének hozzá.

A magyar felsőoktatás nem csupán a tudás elsajátítására alkalmas intézményi rendszer, hanem hatalmas tudásértéket és adott ideig egy helyen lévő, majd cserélődő nagy tömegű kreativitást is jelent, hatalmas értékteremtő innovációs forrást, ami szervezéssel, anyagi támogatással csodákra lehetne képes. A magyar felsőoktatásban valójában ott rejtőzik egy kutatói hálózat, fiatalos hevülettel és lendülettel, arra várva, hogy megismerhessen megoldandó problémákat és gyorsan szállítsa a megoldást. Az egyetemek, főiskolák létesíthetnének, működtethetnének erre weboldalakat, portálokat, ahol akár cégek, vállalkozások ismertetnének olyan problémákat, melyekre született jó megoldásokra vevők lennének. A fiataloknak inspiráció kell, a probléma ismerete, mert a sikeréhség, a bizonyítási vágy már megvan. Természetesen az államnak illene erre is forrást biztosítani. Egy nemzeti konzultáció 1 milliárd forintos összegéből ez bőven megvalósítható, a hozadék pedig összemérhetetlen lenne. Mi több, forrást kellene biztosítani arra is, hogy a jó ötletek 1 millió forintos induló támogatást kapjanak. Ezer ötlet 1 milliárd forintot igényelne, pont egy nemzeti konzultáció összegét.

INNOVÁCIÓ

Nemzeti sajátosságunk a találékonyság, emiatt is fontos, hogy megfelelő figyelmet kapjon az innováció körébe tartozó alkotó teljesítmény érvényesülése, a magyar szellemi értékekkel való gazdálkodás. Az innováció a tehetség megmutatása, az önmegvalósítás szempontjából is fontos terület, mert a kiugrás, a siker lehetségét hordozza. Ahhoz, hogy az innováció a magyar gazdaság valós szellemi erőforrása lehessen megfelelő pályázati rendszerre lenne szükség.

Olyan pályázati rendszerre, ami a nemzetgazdaság számára fontos pályázati célokat jelöl meg az innováció számára, azzal a szándékkal, hogy ide irányítsa az alkotói figyelmet. Az innováció kiindulópontja a jó ötlet, az innováció kibontakozását segítené az ötletdíjak bevezetése, ami egyszeri vissza nem térítendő támogatást jelentene jó ötletek esetében a működő minta elkészítéséhez.

A magyar innováció fontos területe lehetne az alkalmazás innovációja, így például a napból, szélből helyben nyert energiával raktárak, istállók, állattartó telepek fűtésének, hűtésének vagy akár az öntözésnek a megoldása. Hasonlóan sikeres lehetne az orvostechnikai innováció. Ma már az orvosi tudás mellett fontos szerepet játszik a technika is, az, hogy egy orvosi innováció megvalósítását megfelelő műszaki megoldás, technika segítse. Még nagyobb eredmény lenne elérhető az internethez kapcsolódó innováció, így például a tartalomszolgáltatás terén.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével.  Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.