A FEJLŐDÉS KORAI SZAKASZA

A gazdasági fejlődés korai szakasza az átmenet azon időtartamára vonatkoztatható, amely alatt a gazdaság átalakulása, szerveződése még nem áll be arra a szintre, amely már a viszonylagos állandóság jeleit mutatja.

A fejlődés kezdeti állapota számtalan lehetőséget hordoz. A gazdasági növekedés mértékét a gazdasági fejlődés korai szakaszában létező lehetőségek, kiaknázatlan erőforrások feltárása és használatbavétele, az embertőke és társadalmi tőke értékteremtésbe történő bevonása határozza meg, amelyet jelentősen befolyásol az adott ország földrajzi
helyzete, kapcsolatrendszere, ipari és mezőgazdasági kultúrája, állampolgárainak tehetsége, találékonysága, munkabírása, szorgalma.

A kapitalizmusba történő átmenet folyamatát megélő – volt szocialista – országok mindegyikében létezik a fejlődés korai szakasza, amely alatt végbemenő változások döntően befolyásolják a gazdasági fejlődés ívét és irányát, a gazdasági növekedés mértékét, a gazdaság és a társadalom szerkezetének alakulását.

Gyors gazdasági növekedés a fejlődés korai szakaszában, a felfelé futó ágban valósítható meg, de ez szervezettséget, szervezőerőt igényel. A szervezettség foka döntően befolyásolja az önérdekű szerveződés kiteljesedését, az egyén teljesítőképességének érvényesülését.

Magyarország fejlődése, jövője attól függ, hogy miként képes felkutatni lehetőségeit, feltárni és használatba venni természeti és emberi erőforrásait.

Négy, akár öt százalékos gazdasági növekedés úgy is elérhető, ha nincs jövőkép, nincs stratégia, nincsenek cselekvési programok, de nem is korlátozzák a verseny szabadságát, a spontán önérdekű szerveződést, az önerőből történő érvényesülést.

Hét, akár nyolc százalékra emelhető a gazdasági növekedés egy minimális szervezettség megteremtésével, egy olyan gazdasági minisztérium létrehozásával, amely legalább a gazdasági ágak és a térségfejlesztés koordinálását felvállalja, megszervezi az alapvető információs, gazdaságszervező, piacteremtő szolgáltatást, főként a tőkevonzást segítő programok terén és forrásokat biztosít az önérdekű szerveződés bővüléséhez.

A tíz százalék feletti gazdasági növekedést eredményező gerjesztett önérdekű szerveződés olyan felülről jövő gazdaságszervezéssel valósítható meg, amely esetében a közérdeket szolgáló, a közakaratot teljesítő állam tölti be a legfőbb szervezőerő szerepét. Ez nem az emberi jogokat és demokráciát korlátozó államkapitalizmus, hanem a szolgáltató állam által megvalósítható B-modell szerinti szervezett piacgazdaság.

Az ilyen jellegű, felülről jövő gazdaságszervezés nem korlátozza a verseny szabadságát, az önerőből történő érvényesülést. Kiegészíti, teljesebbé teszi a spontán önérdekű szerveződés révén megvalósuló szervezettséget, a lehetőségek jóval szélesebb körű feltárására és megismerésére nyújt módot, növeli az esélyegyenlőséget.

A haszonelvűség vezérelte spontán önérdekű szerveződés révén kialakuló piacgazdaság a fejlődés korai szakaszában létező lehetőségeknek csak mintegy harmadát hasznosítja. A gazdaság egészének a szervezettsége alacsony szintű, az állami szerepvállalás a minimálisra korlátozódik.

Az önérdekű szerveződés gerjesztése, kiteljesedése révén viszont a gazdasági növekedés megközelítheti a létező lehetőségek szabta határt és akár a háromszorosát is elérheti a spontán önérdekű szerveződés révén létrejövő gazdasági növekedésnek.

Az állam és az állampolgár közötti viszonyt illetően pedig fontos leszögezni, hogy az állampolgár, az egyén nem gondoskodást, nem gyámkodást vár az államtól, de elvárja azt, hogy létezzen a boldogulás számos lehetősége. Létezzenek és megismerhetővé váljanak a cselekvésre késztető lehetőségek, kezdeményezését, cselekvését pedig ne gátolják a kiforratlan jog csapdái, a szervezetlenségből adódó akadályok.

Hongkong gazdasági fejlődése jó példa arra, milyen fellendülést hozhat a fejlődés korai szakasza. Hongkong tíz év alatt négyszeresére növelte gazdasági teljesítményét úgy, hogy nem volt olaja, nem voltak természeti kincsei. Ez, amelyet ázsiai csodaként emlegetnek, valójában egy tervezett, jól megszervezett csoda volt.

Az amerikai és nyugat-európai gazdasági fejlődés korai szakaszában ugyancsak magas rátákat értek el egyes országok, mert a szervezettség magasabb szintjének megteremtésével gerjesztették az önérdekű szerveződést, amely intenzívebb gazdasági fejlődést, nagyobb gazdasági növekedést eredményezett.

A fejlődés korai szakasza valójában a lendület szakaszát jelenti. A fejlődés korai szakaszában dőlnek el a dolgok, ez az időszak az, amikor a társadalom elfogadja és támogatja a változásokat.

Magyarországon a fejlődés korai szakasza már a lefutó ágba ér, így nincs túl sok idő arra, hogy a cselekvési pozícióban lévők a legnagyobb gazdasági növekedést eredményező, legmagasabb ívű fejlődési pályára állítsák a magyar gazdaságot.

Tartalom

Gazdaság 1 menüpont alatti tartalom:
Gazdaságfilozófia

Gazdaság 2 menüpont alatti tartalom:
Nagyléptékű fejlődés

Gazdaság 3 menüpont alatti tartalom:
A gazdasági növekedés innovációja

Gazdaság 4 menüpont alatti tartalom:
Megaprojektek

_____________________________________________________________________________

MAGYAR GAZDASÁG

Ma Magyarországon az emberek többsége elégedetlen a sorsával, és sokak számára az sem elfogadható, hogy az életükben már nem remélhető az élet minőségét érezhetően javító változás. A rendszerváltás vesztesei nem lehetetlent akarnak, csupán kis részt a lehetőségekből. Esélyt a boldogulásra, a szűkölködés nélküli önfenntartás megteremtésére.

Ennek ismeretében a kérdés az, hogy a mostani állapot a lehetőségeink, adottságaink szabta határt, a képességeink és tehetségünk szerint elérhető legtöbbet jelenti, vagy lehetséges más fejlődési pálya, más jövőkép is, mert nem egyezik a létező és elérhető valóság?

A magyar gazdaság fejlődése annyira magánügy mint amennyire közügy, merthogy nem kerülhető meg a kérdés: belenyugodhatunk abba, hogy családunk, gyermekeink, unokáink ugyan az Európai Unión belül, de jóval az európai életszínvonal alatti életet éljenek és egy jóval rosszabb életminőség elérhetősége jelentse számukra a közeli vagy távoli jövőt?

A vitathatatlan cél a jó minőségű élet, amely csak nagy értékteremtő képességgel bíró, kiválóan teljesítő gazdasággal biztosítható. Csak a legmagasabb fejlődési pályára állított, gyors növekedési rátát produkáló gazdaság képes az államnak olyan mértékű bevételt biztosítani, amely fedezi a jóléti kiadásokat, amely fedezetet jelenthet ahhoz, hogy jusson elég pénz gyógyításra, oktatásra, kultúrára, fejlesztésre.

Ha összeadnánk a tudást, akaratot, ha képesek lennénk egy irányba húzni az ország szekerét esély nyílhatna arra, hogy akár 5 éven belül megteremtsük azt az országot, amelyben általánossá válik a jólét, a megélhetési gondokkal küzdőket, az önfenntartás megteremtésére képteleneket pedig a társadalom lelkiismerete által létrehozott gondoskodási formák segítik.

Az sem biztos, hogy nekünk kell megszakadni azért, hogy jóval nagyobb mértékben növekedjen a GDP, emelkedjenek az állam bevételei, de ötletességünket, találékonyságunkat összeadva mindenképpen nekünk kell olyan terepet, olyan gazdasági környezetet, olyan körülményeket teremteni, hogy az áru- és pénzmozgás ugrásszerű növekedése, az értékteremtés gyors és széleskörű bővülése hozadékaként jóval több kerüljön az állam zsebébe, a legfőbb szervezőerő szerepét felvállaló államéba, amely aktív gazdaságpolitikát folytatva gazdaságszervezéssel, piacteremtéssel, információs szolgáltatással segíti a gazdaság teljesítőképességének intenzív bővülését.

Ehhez mindenekelőtt kellene egy a legmagasabb ívű fejlődési pálya jellemzőit vázoló gazdasági modell, kellenének nagy és kis ötletek, kellene leleményesség, találékonyság és persze kellene kormányzati okosság, melyek együttese adhatná a nagyléptékű fejlődés szellemi munícióját.

Amikor jövőképben gondolkodunk a gazdaság fejlődése jelenti az alapot, hiszen a gazdaság növekedése határozza meg, hogy mikor érhetjük el a kitűzött célt.

Megfogalmazható szerényebb vagy ambiciózusabb cél, de miért választanánk gyenge vagy közepes megoldást, amikor a jobbra is képesek vagyunk. A mi titkos fegyverünk az ötletesség, a találékonyság, ez nemzeti sajátosságunk, és ha nem gátol bennünket a középszerűség ideológiája, nem akadályoz a kishitű hatalom gáncsoskodása, akkor képesek vagyunk kihozni a maximumot adottságainkból, lehetőségeinkből.

Olyan országot szeretnénk, ahol az emberek többsége azt csinálhatja, olyan munkát végezhet amihez kedve van. Olyan országot akarunk, ahol sok kínálkozó lehetőség közül lehet választani, ahol elég önmagunkat, tehetségünket adni és elérhetjük a kitűzött célt.

A piacgazdaság építkező erejét az önérdekű szerveződés adja, az államnak ezért ezt kell segíteni gazdaságszervezéssel, információs, piacteremtő szolgáltatással, hogy a gerjesztett önérdekű szerveződés képes legyen kihasználni a Magyarországon létező lehetőségek jelentős részét.

A magyar gazdaságban az elmúlt 25 évben 10-15 nagy lehetőség, mintegy harminc közepes és több száz – a regionális fejlődést gyorsító – kisebb lehetőség jelentette az intenzív gazdasági fejlődés tartalékát.

A magyar gazdaságirányítás azonban még nincs ráállva ezek kihasználására, nem létezik a lehetőségeket feltérképező és elemző stratégiai kutatás, a döntéshez, megvalósításhoz nélkülözhetetlen stratégiai tervezés, nincs a gazdaságszervezés forgatókönyvét elkészítő, a cselekvési programokat kimunkáló intézmény, állami szerv és főként nincs a gazdaságszervezést végrehajtó szervezőerő.

Nincs erre irányuló politikai akarat. Más politikai koncepció, más gazdaságfilozófia érvényesül.

A rendszerváltás után úgy gondolták, hogy a privatizációnak utat engedve letudják a dolgukat, a kapitalizmus majd automatikusan átveszi a szocializmus helyét és itt rövid idő alatt virágzó gazdaság lesz. Nem így lett.

Magyarországon a gazdasági fejlődés meghatározó mértékben a beruházási kedvezmények révén idecsábított külföldi nagyvállalatok beruházásaiból adódik, akik addig maradnak, amíg alacsony szinten tartható bérek lesznek, hiszen az ő kalkulációjuk erre épül, a versenyképesség ezt igényli. Mindez kimondatlanul azt is jelenti, hogy rejtett gazdaságpolitikai érdek a bérek alacsony szinten tartása, hiszen ez a feltétele annak, hogy az itt megtelepedett cégek többsége itt is maradjon.

Belegondolni is rossz, hogy a bérek megduplázása vagy triplázása mit vonhatna maga után. A gazdaság teljesítőképességének meghatározó részét jelentő külföldi cégek szednék a sátorfájukat, továbbállnának, amely következtében akár összezuhanhatna a magyar gazdaság.

A magyar gazdaság torz szerkezete egyfajta kiszolgáltatottságot eredményez, nem teszi lehetővé az Európa fejlett országainak bérszínvonalához történő felzárkózást. Egy jóval egészségesebb szerkezetű gazdaságra és sok új lehetőségre lenne szükség, hogy akik a rendszerváltást követően kimaradtak az első körből, a második ütemben azok is esélyt kapjanak, nekik is álljon a zászló.

A nyolcvanas években, a nagy eladósodás idején, amikor a tönk szélére kerültünk, az önérdekű szerveződés, a kisvállalkozások létrejöttének engedélyezése, ezáltal a passzív tartalékok felszabadítása jelentette a kilábaláshoz szükséges megoldást.

Úgy néz ki most is hasonló jellegű lépésre van szükség, most viszont az önérdekű szerveződés gerjesztése, kiteljesítése jelentheti azt a dinamizáló tényezőt, amely révén a magyar gazdaság akár öt év alatt megháromszorozhatja gazdasági teljesítményét. Erre alkalmas gazdasági innováció a B-modell, a nagyléptékű gazdaságfejlesztés innovációja, amivel átléphetünk a jólét küszöbén és ami sok magyar ember számára adhat új esélyt, új lehetőséget a boldogulásra. A B-modell alkalmazásával 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

A neoliberális ideológia alapján müködtetett modern kapitalizmus monetáris eszközökkel, monetáris szabályozással, jogi szabályozással igyekezett stimulálni a gazdaságot, fejlődésre serkenteni azt. A szervezettséget elvi alapon sem említő, a spontán szerveződés révén fejlődő neoliberális gazdaság a létező lehetőségeknek csak mintegy harmadát képes hasznosítani, ezért az így elérhető gazdasági növekedés is csupán harmada a szervezett piacgazdaság viszonyai között elérhető gazdasági növekedésnek.

Az emberi jogok és a demokrácia érinthetetlenségét elvető, sőt, azt akár kisebb-nagyobb mértékben korlátozó államkapitalizmus már a szervezettség egy magasabb fokát képviseli. Van terv, van jövőkép arra vonatkozóan, hogy mit akarnak elérni, továbbá létezik a megvalósításhoz szükséges szervezettség, létezik a megvalósítási folyamatot levezénylő, végigvivő szervezőerő

A szervezettség magasabb szintje azonban nem csupán ilyen struktúra kereteiben létezhet, az szolgáltatás formájában is biztosítható, mint például a B-modell szerinti szervezett piacgazdaságban. A B-modell nem neoliberális elv alapján működő modern kapitalizmus, nem államkapitalizmus, hanem egy szolgáltató állam által megvalósítható szervezett kapitalizmus, szervezett paicgazdaság, ahol a demokrácia és az emberi jogok sérthetetlensége, az egyszeri életértéket képviselő ember legfőbbb kedvezményezettsége alapvetés.

Magyarország történelme során talán először került olyan helyzetbe, hogy a virágzó gazdaság és jólét megteremtésére lehetőséget nyújtó anyagi forrást támogatásként kapja. Az Európai Uniótól támogatásként kapott összeg nagysága már meghaladta az ötvenes években nekünk szánt Marshall-segély összegét. Az osztrákok a Marshall-segélyből virágzó gazdaságot és jólétet teremtettek. Ez számunkra is követelmény, önmagunkkal szembeni elvárás és talán az utolsó esély arra, hogy csatlakozzunk Európa gazdagabbik feléhez és Magyarország ne legyen Európa szegényháza.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.