ÚJ FEJLŐDÉSI PÁLYA

A magyar gazdaság szerkezeti arányaiban olyan torzulás létezik, amely a társadalom jelentős rétegei számára határt szab a jövedelmek, a fogyasztás emelkedésének, az életszínvonal javulásának.

Szinte magától megfogalmazódó igény az, hogy olyan fejlődési pályára kell állítani a magyar gazdaságot, amely jóval nagyobb gazdasági növekedésre nyújt lehetőséget, olyan gazdaságszerkezetet kell kialakítani, amelyben meghatározó arányt képvisel a kereskedelem, az idegenforgalom és az annak keretében értékesíthető szolgáltatások sokfélesége, amely lehetővé tesz azt is, hogy az import számottevő növekedése nélkül jelentősen bővüljön az export.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban betelepült külföldi vállalatok, óriáscégek üzemei csak csekély mértékben voltak képesek betölteni a hazai vállalkozások létrejöttéhez lökést adó, kapcsolódási pontot jelentő erjedési pontok szerepét. A gazdaságirányítás által messzemenően támogatott beszállítói kör kialakulása a remélt minimumtól is jelentősen elmaradt, mivel a magas technikai, technológiai színvonalat képviselő cégek köré kevés hazai vállalkozás tudott felzárkózni.

A rendszerváltást követően Magyarországon a kereskedelemben és a szolgáltatás terén jött létre a legtöbb vállalkozás, majd ezek jelentős része a romló piaci viszonyok miatt, a piacot jelentő kapcsolódási, erjedési pontok híján tőkéjét, önbizalmát elveszítve tönkrement.

A vállalkozások létrejöttéhez lökést adó erjedési pontok egyfajta erőforrások is, az új lehetőségek, az új példázatok felmutatásával a létező és elérhető valóság közötti utat jelölő szellemi erőforrások, az új és már működő vállalkozások számára szervezettséget teremtő kapcsolódási pontok. A fejlődés olyan kiindulópontjai, amelyekből a kedvező irányú változások tovaterjedhetnek.

Ilyen erjedési pontok lehetnek például a B-modell szerinti üzleti, kereskedelmi és szórakoztató parkok, szolgáltató városok, melyekhez sokfajta és nagyszámú új és már működő szolgáltató és kereskedelmi vállalkozás kapcsolódhat, melyek egyben piacteremtő kapcsolódási pontot jelentenek például a mezőgazdasági és egyéb termékeket beszállító vállalkozások számára is.

A szolgáltatások nagyságrenddel nagyobb mértékű értékesítéséhez kedvező feltételt biztosít Magyarország földrajzi helyzete és erre valós esélyt jelenthet a globalizációból nyerhető piaci lehetőségeket megjelenítő gazdasági stratégia.

A legmagasabb ívű fejlődési pálya nem érhető el a globalizációból fellelhető előnyök feltérképezése nélkül, amelyhez kiindulópontként kell kezelni a globalizáció azon alaptételét, amely szerint a globalizáció a piacok irányában terjed. A globalizáció szereplői oda mennek, ahol piacot találnak, ahol piacot remélnek. A B-modell szerinti üzleti, kereskedelmi és szórakoztató parkok egyrészt a piac előszobájának tekinthetők, a piacra találás, az üzleti kapcsolatteremtés új, szervezett formáját jelentik, másrészt közvetlen piacként is számba vehetők, olyan piacként ahol közvetlenül létrejöhet az áruk, a szolgáltatások értékesítése.

Magyarország földrajzi fekvése, az, hogy egyfajta üzleti nézőpont szerint kelet és nyugat határán helyezkedik el egyedi lehetőséget kínál arra, hogy itt kialakítható legyen akár több könnyen elérhető üzleti csomópont, ahol szervezett módon, elvárt körülmények között biztosítható a megismertetés és megismerés lehetősége.

A viszontagságos utazástól idegenkedő nyugati üzletemberek számára a Magyarországon létesítendő üzleti, kereskedelmi és szolgáltató parkok elérhető közelségbe hoznák keleti és délkeleti térségek árukínálatát, az ottani üzleti, befektetési lehetőségek megismerését.

Magyarországon elfogadható infrastruktúra létezik, a nyugatról jövők számára Magyarország az a hely, amely még garantáltan Európát jelent.

A képzelet által megformált, hatalmas, nyüzsgő szolgáltató városban minden az üzletről szól. Egy helyen létezik a megmutatás és megismerés lehetősége, ezt számos szolgáltatás segíti. Irodák, tárgyalótermek bérelhetők rövidebb vagy hosszabb időre, tolmácsok állnak rendelkezésre, bemutatótermek, üzleti képviseletek sokasága található, az információ, a reklám megjelenítésének számos módja létezik.

Az üzleti információk sokféleségének azonnali elérhetősége, a személyes kapcsolatteremtés lehetősége révén megismerhetővé válnak a keleti, délkeleti térségek nyugattal kapcsolatot kereső cégei, vállalkozásai, üzletemberei, helyben megvalósulhat a kapcsolatépítés.

Egy helyen létezik az üzleti információk sokfélesége, létrejöhetnek tervezett és véletlenszerű találkozások, rálátás nyílhat a felfedezésre váró üzleti lehetőségekre.

A szolgáltató város különböző negyedeiben találhatók a bankok, az elektronika vagy a szállítás üzleti képviseletei, a szabadtéri vagy zárt helyen történő árubemutatástól a konferenciatermekig szinte minden szolgáltatás biztosított, a fodrásztól a fogorvosig, az olcsó büfétől a reprezentatív éttermekig minden megtalálható.

A szolgáltató város szomszédságában motelek, szállodák kínálják szálláshelyeiket, a kikapcsolódás, a szórakozás sokféleségét, sokszínűségét a szórakoztató negyed biztosítja. Sokan lehet, hogy éppen emiatt látogatnak el ide, emiatt terveznek üzleti utat az üzleti és kereskedelmi központokba.

Az üzleti és kereskedelmi központ mellé raktárbázisok és szállítási cégek települnek, távolabb pedig összeszerelő üzemek létesülnek.

Az üzleti és kereskedelmi központ mellett valószínűen megjelennek az áruikat közvetlenül értékesítő kereskedők is, melynek eredményeként egy zárt területen viszonylagos gyorsasággal alakul ki az a piac, amely a bőrkabátoktól az arany ékszerig, a kézművesek áruitól a gyerekjátékokig, ajándéktárgyakig szinte mindent kínál.

A szolgáltató parkok - szolgáltató városok - létrejötte Magyarország számára az üzleti idegenforgalom nagyságrenddel történő bővülését, az áru- és pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások sokféleségének értékesíthetőségét jelentené.

Az üzlet, a kereskedelem és a szórakoztatás együtt lévőségét biztosító szolgáltató parkok létesítésére vonatkozó koncepciók, tervek megismertetését követően komoly befektetők érdeklődésére, jelentkezésére lehetne számítani, ami az eddiginél jóval nagyobb mértékű külföldi tőke beáramlását eredményezhetné.

A szolgáltató parkok idegenforgalmából származó állami bevételek mellett összességében hasonló vagy nagyobb bevételek remélhetők a kapcsolódó áru- és pénzforgalomból, a raktározásból, a szállításból, az összeszerelő üzemek áruforgalmából.

Az üzleti idegenforgalom ilyen mértékű növekedése jótékony hatást fejtene ki a mezőgazdaság árutermelésére is.

Új, stabil piacot biztosítana a hús, a tejtermékek, a zöldség, a gyümölcs és egyéb áruk értékesítésére,
ami voltaképpen a határainkon belül megvalósuló mezőgazdasági export jelentős bővülését jelentené.

Gazdaság 3

_____________________________________________________________________________

A

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

INNOVÁCIÓJA

Ahogyan a gyógyszeriparnak vagy az informatikának van saját innovációja, hasonlóan létezik innovációja a gazdasági növekedésnek is.

Ha a kutatók csupán a jelenlegi gazdasági folyamatokat vizsgálják és ebből vonnak le következtetéséket, abból az látható, hogy mi lesz ha minden így folytatódik tovább. Empirikus úton a kutatók nem ismerhetik meg azokat az új gondolatokat és ötletek sokaságát, melyek a jóléthez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító növekedés motorjai lehetnek. Csak a kreatív gondolkodás képes arra, hogy megtalálja a probléma lényegét és erre alkalmazható megoldásokat szüljön.

A gazdasági növekedés új megközelítést alkalmazó innovációja jelentős fordulatot hozhat a gazdasági gondolkodásban. Új elképzelések, új megoldások jönnek a gazdasági válság megoldására, a gazdasági növekedés dinamizálására. A gazdasági növekedés innovációja olyan változásokat hozhat, amely sok millió ember számára adhat új esélyt a boldogulásra, sorsának kedvezőbb alakulására. A B-modell szerinti új típusú gazdasági növekedés megoldást jelent arra, hogy az önszerveződő piacgazdaság teljesítménye kiegészüljön a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel.

Ami nem jön létre a természetes növekedéssel az ilyen módon pótolható lesz mesterséges növekedés által. Az pedig egy mellékes szál, hogy az új típusú gazdasági növekedés a közgazdaság olyan bűvészmutatványa lehet, amely sok-sok milliárd dollárt lesz képes megmozgatni majd és ezen túlmenően pedig jól értékesíthető szolgáltatást is jelent.

A B-modell olyan innováció, ami az önszerveződő piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

Ez valójában a B-modell szerinti szervezett kapitalizmus illetve szervezett piacgazdaság létrejöttét jelenti, ahol a szervezettséget a szolgáltató állam biztosítja.

Magyarországon az elmúlt időszak gazdaságpolitikája a spontán gazdasági növekedésre alapozott gazdasági fejlődést preferálta.
A spontán növekedés gerjesztését ösztönző módszerekkel, pl. adócsökkentéssel vagy kisvállalkozások támogatásával operáló gazdaságpolitika esetén semmi nem tervezhető, nagy a bizonytalanság. Főként ha nincs piac, nincs kereslet. Tapasztalhattuk, hogy az ösztönzés eredménye kiszámíthatatlan. Ami biztos, a pénzt elnyeli, de, hogy az mikor térül vissza már nem látható, nem kiszámítható. Több ezer milliárd forintot elnyelt az ösztönzésen és támogatáson alapuló rendszer, de gazdasági növekedés nem lett belőle, így a társadalomtól elvont hatalmas összeg csupán a kedvezményezettek részére biztosított, vagyonukat növelő adománynak minősíthető.

Az új típusú gazdasági növekedés - amelyet ugrásszerű gazdasági növekedésnek is nevezhetünk - egyik fő jellemzője, hogy egy tételben, egy csomagban képes produkálni a gazdasági teljesítményt, ami a hagyományos spontán növekedés esetében csak hosszú évek alatt sok kisebb és nagyobb gazdasági teljesítményből rakódna össze. Még a spontán növekedés esetén semmi nem tervezhető, nagy a bizonytalanság, az új típusú gazdasági növekedés esetén előre tervezhető, kiszámítható a gazdasági növekedés, de tervezhető a költségvetés várható bevétele és a létrejövő munkahelyek száma is.

Az új típusú gazdasági növekedésnek illetve két faktoros növekedésnek azon túl, hogy gyorsan bővül a gazdaság teljesítménye van egy versenyelőnyt hozó politikai haszna is. Ez esetben nem kell megtenni egy kínlódásokkal, áldozatokkal teli hosszú utat, a spontán növekedés stációit végig járva, hogy megvalósulhasson az ami az új típusú növekedés esetében alkalmazott tudatos gazdaságfejlesztéssel jóval rövidebb idő alatt létrehozható. Tudatos gazdaságfejlesztés esetén szó szerint megtervezik, majd megcsinálják a gazdasági növekedést. A növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben jön létre.

Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói a megaprojektek, óriásprojektek. Az ilyen típusú gazdaságfejlesztés esetében kiemelten fontos tényezőt jelent a megaprojektek tömegéből adódó vonzás a kereslet viszonyában, melyből több tízezer kapcsolódó kisvállalkozás is részesedhet. Önmagukban a kisvállalkozások kis tömegüknél fogva csekély keresletvonzó képességgel rendelkeznek, megaprojektekhez kapcsolódva viszont hozzáférhetnek a működéshez szükséges kereslethez.

A megújulás követelménye

Tudomásul kell venni, hogy a válsággal lezárult egy korszak, ami helyett valami más, valami új lesz. A változás iránt fogékonyabbak, a helyzet felismerésében, a megoldás keresésében okosabbak, a megújulásban bátrabbak, a megvalósításban gyorsabbak válnak az új időszámítás nyerteseivé. Választhatunk, hogy résztvevőként alakítjuk és mi is formáljuk az új világot vagy a tehetetlen sodródást választjuk. Meg dönthetünk úgy is, hogy egy olyan víziót próbálunk megvalósítani, amit munkaalapú rendszernek mondanak, a köznyelv meg napszámos kapitalizmusnak, ami nyit keletre, nyit délre, különösebb eredmény nélkül és a fejlődést összeszerelő üzemek létrejötte jelenti.

Két irányzat

Magyarországon a gazdasági fejlődés irányának, ütemének, a gazdasági növekedés élénkítésének alakulását vizsgáló kutatás, elemzés és tervezés vonatkozásában alapvetően két, különböző irányzat létezik.

Az egyik irányzat a megtörténtet, a lezajlott folyamatokat elemzi és ebből próbál meg következtetéseket levonni, ez alapján készít előrejelzést.

A másik irányzat a létező helyzetből kiindulva a lehetségest kutatja, azt, hogy a földrajzi, nemzeti adottságok, az embertőke és társadalmi tőke, de főként a fellelhető lehetőségek figyelembe vételével milyen fejlődési pálya, milyen jövőkép biztosíthatja az ország gyors felemelkedését.

Két elmélet

Az egyik azt mondja, hogy az adó- és járulékkulcsok csökkentésének, továbbá a kedvező világgazdasági folyamatoknak a hatására majd szép lassan beindul a gazdasági növekedés, ezt kell türelemmel kivárni. Ez esetben a növekedés a gazdaság spontán mozgása révén jön létre, számokban pedig azt jelenti, hogy nagyjából 1-2%-os növekedés várható, ami a folyamat erősödése során felmehet 3-4 %-ra is.

A másik növekedési elmélet a szervezett keresletre épülő tudatos gazdaságfejlesztésben, a két faktoros gazdasági növekedés alkalmazásában látja a kibontakozás lehetőségét. Ez esetben azonnal indítható a növekedés, és 5 év alatt akár megháromszorozható a magyar gazdaság teljesítménye, a duplázás pedig erőlködés nélkül megvalósítható.

A két növekedési elmélet közötti alapvető különbség az, hogy egyik esetben kivárják amíg spontán, magától beindul a növekedés, a másik esetben viszont kidolgozott növekedési program alapján tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel beindítják a növekedést.

A két növekedési faktor

Az egyik növekedési faktort a gazdaság spontán mozgása révén létrejövő spontán növekedés lehetősége jelenti. Ez esetben a jogi szabályozás, az adó és járulék kulcsainak változtatása révén kialakuló feltételrendszer jelenti a stimulációt, másrészt a világgazdasági folyamatok kedvező hatása lehet befolyásoló tényező. Ez a növekedési faktor a létező lehetőségek mintegy harmadának kihasználására nyújt lehetőséget.

A másik növekedési faktort a tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel megvalósítható ugrásszerű gazdasági növekedés jelenti, aminek kis töredéke is hosszú évek alatt jönne létre a spontán fejlődés révén. A második növekedési faktor nem helyettesíti az önszerveződés révén létrejövő spontán gazdasági növekedést, de kiegészíti azt. A két faktor együttes hatása révén érhető el az az állapot, ami a létező lehetőségek közel teljes mértékű kihasználásának mondható.

Új gazdasági gondolkodás, új kooperációk

Az új gazdasági gondolkodás merőben új kooperációs rendszerek létrejöttét eredményezheti, melyek közül az elsők akár Magyarországon születhetnek. Ilyenek lehetnek azok az új típusú kereskedőházak, amelyek igazi magyar sajátosságként válhatnak ismertté. Az új típusú kereskedőházak fő jellemzője, hogy jóval nagyobb érintkezési felülettel és sokkal több szállal kapcsolódnak a világ gazdaságához, új technikákat, új kreatív módszereket alkalmazva képesek elérni és begyűjteni a világon létező kereslet megcélzott részét.

Az új típusú kereskedőházak állami támogatással történő létrehozása történhet olyan céllal, hogy az állam a gazdasági növekedés beindítása, stimulációja céljából - akár adott ideig - díjmentes szolgáltatásként biztosítja a kereslet és a versenyképességet javító innováció felkutatását, ami nagyjából azzal egyenértékű, mintha az ezt igénybe vevő hazai kis- és középvállalkozások mindegyike létrehozott volna egy a legújabb módszerekkel és technikával dolgozó marketingrészleget illetve az innovációt szállító fejlesztési osztályt.

Az új típusú kereskedőházak megsokszorozhatják a magyar vállalkozások kapcsolódási pontjait a világgazdasághoz és ezáltal értékesítési lehetőségeit, majd e folyamat később önjáróvá válhat, így növelve a magyar vállalkozások világgazdaságba történő bekapcsolódását, kooperációs lehetőségeit.

De létrejöhet a kereskedőházak egy teljesen új, speciális fajtája is, amely voltaképpen a globális kooperáció új, egyedi, sajátos megjelenési formája lenne, mondhatni egy születő hungarikum.

Globalcoop szisztéma

A globalcoop company filozófiája, hogy összeszervezi, egymáshoz kapcsolja a világ bármely pontján létező keresletet az ennek kielégítésére alkalmas termelő vagy szolgáltató kapacitással, ehhez a legújabb, legjobb innovációt biztosítva. A rendszer az értékesítés időtartama alatt létezik.

A globalcoop company lényege, hogy rövid idő alatt megvalósítható a világ bármely pontján létező kereslet, az ennek kielégítésére alkalmas működőképes termelő és szolgáltatókapacitás valamint az ehhez rendelhető innováció összeszervezése és az ezt követő értékesítés.

Egy bizonyos projektre, a világ bármely pontján felkutatott kereslet kielégítésére létrejön egy laza szerkezeti kapcsolódású vállalkozás, amely a kereslethez hozzászervezi a szükséges innovációt és termelést.

A folyamat persze kezdődhet úgy is, hogy létezik egy kihasználatlan termelőkapacitás és egy a globalcoop szisztéma alapján működő kereskedőház összeszervezi ezt az elérhető legjobb innovációval és felkutatja hozzá a létező, elérhető keresletet.

A globalcoop szisztéma alapján működő új típusú kereskedőházak keretében nagyszámú határozott vagy határozatlan ideig működő vállalkozás jöhet létre, ami a magyar gazdaság növekedésében, a gazdaság teljesítményének növekedésében is számottevő szerepet játszhat.

Esély a megvalósulásra

A spontán gazdasági növekedés keretei között kevés, mondhatni nulla az esélye annak, hogy új típusú kereskedőházak jöjjenek létre vagy akár a globálcoop szisztéma megvalósuljon, mert erre a spontán növekedésben fő szerepet játszó vállalkozói szféra nem képes, nem is akarja és ez nem is érdeke. De ennek finanszírozására a spontán növekedés gerjesztésére alkalmazott támogatási illetve pályázati rendszer sem alkalmas.

Mint ahogyan a nagyléptékű fejlődés, az ugrásszerű gazdasági növekedés illetve a két faktoros növekedés nem tud megvalósulni a liberális gazdaságfilozófia alapján működő spontán növekedéssel bővülő piacgazdaságban, úgy olyan új gazdasági formációk létrejöttére sincs esély mint az előzőekben említett új típusú kereskedőházak illetve globalcoop szisztéma alapján működő vállalkozások, mert ezek csak gazdaságszervezéssel hozhatók létre.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító nagyléptékű fejlődés és ugrásszerű gazdasági növekedés illetve az említett új gazdasági formációk létrejötte a B-modell szerinti szervezett kapitalizmusban, szervezett piacgazdaságban lehetséges, amikor az ehhez szükséges szervezést a szolgáltató állam biztosítja.

Növekedés, növekedés, növekedés...

Növekedés kell, mert gazdasági növekedés nélkül szerény mértékben sem javítható az életszínvonal. Növekedés kell, hogy a mind nagyobb számú nyugdíjas járandósága biztosítható legyen. A növekedés teremthet forrást az egészségügyi ellátás javítására. Növekedés kell, hogy bajaink többsége megszűnjön. A gazdasági növekedés innovációja hozhat olyan új megoldásokat, ami sok millió magyar ember számára adhat új esélyt a boldogulásra és sorsának kedvezőbb alakulására.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre
lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.