B-modell
Baranyai József
B-modell
Az
Európai Unió 2 év alatt 240 milliárd eurót adott Görögországnak, de nem
javult a helyzet. Nem lett gazdasági növekedés, nem lettek új
munkahelyek. Görögország ugyanott tart mint azelőtt, jelentősebb
gazdasági növekedésről álmodni sem mernek. De ha az Európai Unió a 240
milliárd euró harmincad részét kitevő 8 milliárd euró értékben
fogyasztási kvótát adna Görögországnak, az 10 %-os gazdasági növekedést
hozna, számos új munkahelyet, és ami ennél is fontosabb, sok görög
embernek biztosítana jövedelmet a megélhetéshez! Hogyan?
A görög
GDP ötödét vagyis 20 %-át a turizmus adja. Ha megoldható lenne a
turistaforgalom 50 %-os növelése az a görög GDP 10 %-al történő
bővülését eredményezné, 10 %-os gazdasági növekedést biztosítana
Görögországnak. Görögország 2011 évben 16 millió turistát fogadott. Ha
Görögországba 8 millióval több turista érkezne az 10 %-os gazdasági
növekedést eredményezne a görög gazdaságnak.
8 millió plusz
turista, akik költenének, vásárolnának, akiknek az
elszállásolása, étkeztetése, utaztatása, ellátása sok ember
foglalkoztatására nyújtana lehetőséget. Ez egyben sok új munkahelyet és
jelentős költségvetési bevételt is teremtene. Ezzel a megoldással, a
fogyasztási kvóta biztosításával Görögország viszonylag rövid idő alatt
kijuthatna a jelenlegi kilátástalan helyzetéből.
Miképpen
lehetne ezt úgy megvalósítani, hogy egyben hasznos célt is szolgáljon?
Az EU vagy akár Németország olyan módon adna 8 milliárd euró
fogyasztási kvótát Görögországnak, hogy 8 millió német vagy
akár
holland, francia diák tanulmányi kirándulását támogatja fejenként ezer
euróval. A diákok Görögországba utazva élőben láthatják az ókori
kultúra bölcsőjét, az ókori görög kultúra emlékeit, világhírű
szobrokat, építményeket, amit eddig csak a tankönyvekből ismertek,
mindazt ami életre szóló élményt jelenthet egy diáknak. Ez egy olyan
tanulmány kirándulás lenne, ami kulturális élményt nyújt, egyben
üdülést is jelenthet. Egy jóléti állam megengedheti ezt magának, főként
akkor ha ezzel egyben az EU felzárkózó tagállamainak gazdasági
növekedését is serkenti.
A görög kormány nem kapna
pénzt. A görög állam, a görögök kapnának 8 milliárd euró értékű
fogyasztást, 8 millió turistát, akik fizetnek szállásért, utazásért,
ellátásért, akik étterembe, szórakozóhelyekre mennek, vásárolnak, akik
sokfajta szolgáltatást igénybe vesznek. Ez a 8 milliárd euró a
görögöknél, a vállalkozásoknál jelenne meg, amiből adót, járulékokat
fizetnének.
A 8 milliárd eurót valójában a 8 millió uniós
diák kapná, Görögország pedig a fogyasztást, amit a diákok 8 milliárd
euró értékben igénybe vehetnek. A 8 milliárd értékű fogyasztási kvóta
kedvezményezettje elsődlegesen a 8 millió uniós diák lenne, a
másodlagos kedvezményezett pedig Görögország, azzal, hogy 8 milliárd
euró értékben szolgáltatást nyújthat a 8 millió uniós diáknak. Ezért
nem elleneznék a fejlett uniós országok polgárai sem a fogyasztási
kvóták bevezetését.
Magyarország
egyrészt uniós támogatást, másrészt kulturális fogyasztási kvótát
igényelhetne az európai amatőr festők találkozójának megszervezéséhez.
Támogatást igényelne az Uniótól, mert az európai amatőr festők
találkozója egy kulturális céllal szervezett közösségépítő találkozó
lenne uniós polgárok számára, ami fontos és támogatandó cél.
Ez
közel két hónapig tartó rendezvény lenne, alkotási lehetőséggel, egyben
a Balatont körülölelő szabadtéri giga tárlattal. Több ezer vagy talán
több tízezer amatőr festő venne részt a rendezvényen, a kijelölt
helyeken kiállítva műveiket. Festői helyen lenne látható festők
monumentális szabadtéri tárlata. Új irányzatok, új tehetségek
megismerésének lehetősége közel két hónapon keresztül. Egy izgalmas
intellektuális kaland európai részvevőkkel, ami mellesleg szeptember
végéig kitolná a balatoni szezont. Magyarország kérné a kulturális
kvótát, amit valójában a festők kapnának és Magyarország mint a
fogyasztás szolgáltatója másodlagos kedvezményezett lenne.
A
kulturális kvóta megadása egyrészt a találkozóra jelentkező amatőr
festők 5-10 ezer euróval történő támogatását jelentené, másrészt a
Balatont körülölelő szabadtéri tárlatra Magyarországra utazó érdeklődök
közül a kiválasztott kedvezményezettek - diákok, nyugdíjasok - számára
500 eurós támogatást.
Magyarország fogyasztási kvótát
igényelhetne az Uniótól uniós állampolgárok reumatikus és mozgásszervi
betegségeinek magyarországi gyógyfürdőkben történő kezelésére, akár
több százezer fő részére. A támogatást az uniós, például német vagy
holland állampolgárok kapnák, Magyarország pedig mint kijelölt
kedvezményezett a fogyasztási kvóta szerinti összeg ellenében a
szolgáltatást biztosítaná, így szállást, ellátást, orvosi kezelést,
gyógyfürdő használatát.
Magyarország és több
uniós
tagállam gazdasági fejlődésében is meghatározó tényezőt jelent az uniós
tagság, a gazdasági-politikai közösség. Az ebből elérhető lehetőségek
jóval nagyobb tartományt képviselnek mint az eddig élvezett előnyökből
az látható. Továbblépés viszont csak úgy lehetséges, ha uniós szinten
bekövetkezik egy fordulat a gazdasági gondolkodásban, a szemléletben és
helyet kapnak új elképzelések, új megoldások is.
Általános
vélemény, hogy az Uniónak valamit lépni kell, mert ami van az már nem
visz előre. Érdemes lenne erről vitázni, ha lennének az asztalon olyan
koncepciók, melyek vitaalapot jelentenek, irányt mutatnak,
lehetőségeket vázolnak. Először is olyan új tudásra, olyan uniós
jövőképre lenne szükség, ami lehetőséget jelent a létező és az elérhető
összevetésére, amely alapján elindulhat egy olyan gondolati építkezés,
ami a jövőt jelentő kedvezőbb állapot eléréséhez vezető út megtételének
átgondolását, az egyes lépések, a szükséges változtatások kigondolását
eredményezi.
Olyan jövőkép, olyan stratégia, olyan változás
megfogalmazására lenne szükség, ami révén az uniós térségek földrajzi
és nemzeti adottságainak figyelembevételével megteremthető lenne az
elérhető legmagasabb ívű fejlődési pálya. És kellene olyan új tudás,
ami a még kiaknázatlan erőforrásokat, az önérdeket és a csoportérdeket
motiváló, a fejlődés folyamatát gerjesztő, annak kiteljesedését segítő
tényezőket is figyelembe véve vázolja a lényeges összefüggéseket,
jellemző sajátosságokat, megfogalmazza azokat a változtatásokat,
amelyek meghatározóak, irányadóak lehetnek a legmagasabb ívű fejlődési
pálya eléréséhez.
Ami a lényeg: ahhoz, hogy az Európai Unió
gazdasági fejlődésében valódi előrelépés történjen, nagyobb teret kell
kapni egy új gazdasági gondolkodásnak és főként a gazdasági
innovációnak.
Szükség lenne uniós szintű gazdaságfejlesztésre,
csakhogy nem létezik uniós gazdaságfejlesztés és nincs az uniós szintű
gazdasági növekedés elvi lehetőségeit és konkrét megoldásokat elemző
uniós intézmény se. Az Unió intézményeiben hivatalnokok dolgoznak, az
új tudás létrejöttéhez viszont átlagon felüli kreativitással rendelkező
alkotó szellemű emberek kellenének, akik eddigi munkáikkal, műveikkel,
eredményeikkel bizonyították rátermettségüket.
Az alkalmazott és
papíron lévő monetáris megoldások már nem adnak erőt, lendületet az
uniós reálgazdaságnak, egyedül a gazdasági növekedés innovációja
hozhatna kedvező változást. A gazdasági növekedés innovációja, a
gazdaságfejlesztés uniós szinten történő megvalósítása sok millió ember
számára adna új esélyt a boldogulásra, sorsának kedvezőbb alakulására.
Az
Európai Unió adóssággal küzdő tagállamai folyamatos gazdasági
növekedést feltételezve vették fel a hiteleiket. Ha nincs növekedés nem
tudják visszafizetni a hiteleket, mert a megszorítások,
költségkiigazítások révén kevés az esély, hogy megteremthető legyen a
stabil adósságpálya.
Csak
a gazdasági növekedés állíthatja önfinanszírozó pályára az adóssággal
küzdő országokat. Kereslet hiányában viszont nincs vagy alacsony a
gazdasági növekedés, amire pedig óriási szükség lenne. A kereslet
begyűjtése és piacszerzés vonatkozásában nemzetgazdasági szinten már a
tagállamok többségében elérték a felső határt, nem így uniós szinten,
amikor az Európai Unió nem mint az eddig megismert gazdasági-politikai
közösség, hanem egy a közösség politikai és gazdasági érdekeit
nagyhatalomként érvényesítő államszövetségként lépne fel.
A
növekedéshez keresletre lenne szükség, amire jó megoldás akár a múltba
visszatekintve kereshető. Az ókorban, középkorban a kereskedővárosok
voltak a gazdagság forrásai, mert itt talált egymásra az árut eladó és
a vevő, akik emellett a helyi szolgáltatásokat is igénybe vették. A
jelenben centralizált keresletet a mai technikával, infrastruktúrával
rendelkező üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központok
biztosíthatnának, ahol megvalósulhatna az áruk és szolgáltatások nagy
tömegű értékesítése.
Az uniós gazdaságfejlesztés B-modell
szerinti koncepciójában az új típusú keresletbegyűjtő " kereskedőváros
" mintapéldánya egy Magyarországon létrehozandó üzleti, kereskedelmi és
szolgáltató megaprojekt lehetne, ami voltaképpen egy olyan szolgáltató
városként működne, ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka
pedig a szórakozásé.
Ez az EU szempontjából akár egy kísérleti
modell is lehetne, amelyen tanulmányozható, hogy milyen
eredményességgel gyorsítható fel ilyen módon a gazdasági növekedés. Az
Európai Unió számára kifizetődő lenne a kísérleti modell
létrehozásának, kezdeti működtetésének a finanszírozása is, mivel ez
olyan mintát jelentene, ami a tagállamok szakemberei részére biztosítja
a tanulmányozás, tapasztalatszerzés lehetőségét, a megvalósításban
gondolkodók számára pedig a felkészítés, képzés lehetőségét jelentheti.
Aztán
a gondolati építkezés folytatódhatna azzal, ha itt jött létre a minta,
az üzleti, kereskedelmi, szolgáltató központ kísérleti modellje, itt
létezik az a gazdasági innováció ami uniós szinten alkalmazható lenne,
akkor miért ne lehetne itt az uniós gazdaságfejlesztési központ is,
hiszen a minta tanulmányozása miatt úgyis ide kell utazni a
tagállamokból.
Az Uniós gazdaságfejlesztés egyik gigaprojektje
lehetne az Európában menedéket kérők országainak, elsősorban Szíriának
az újjáépítése. Ehhez először biztonságot, védett zónákat kell
teremteni, amihez jelentős szárazföldi haderőre van szükség. Egy ilyen
szárazföldi haderő felállításhoz szükséges személyi
feltételek
egyedül az Európai Unióban léteznek, ahol több mint 1 millió menedéket
kérő található és nagyobb részük fiatal férfi, közülük sokan katonai
múlttal.
Amikor uniós szintű gazdaságfejlesztésről beszélünk,
akkor abból kell kiindulni, hogy azt lehet eladni amire kereslet van.
Az Unióban kivitelező kapacitás van bőven. De csak akkor lehet többet
termelni vagy szolgáltatni, ha erre létezik kereslet. Az uniós
gazdaságfejlesztésnek egyik alapvető célja tehát a kereslet begyűjtése,
becsatornázása kell, hogy legyen, mert ebből lehet gazdasági növekedés.
Ezért lenne szükség egy az Európai Unió egészét átfogó és lefedő közös
online kereskedelmi rendszerre, ami alkalmas lenne az unión belül
termelt áruk globális terítésére. Az európai online kereskedelmi
rendszer kerekedőházainak részlegeiben több százezer fiatal végezne
értékesítési tevékenységet. Az európai online kereskedelmi rendszer
keretében dolgozók feladata lenne a global coop szisztéma szerint a
világon bárhol létező kereslet, innováció és kivitelezés
összeszervezése is.
Az EU gazdasági
fejlődését érintő kérdéskörbe tartozik az is, hogy egy új elosztási
mechanizmus jobban segítené a gazdasági növekedést. A B-modell szerinti
megoldás erre az eus fogyasztási kvóták bevezetése lenne. Mit jelent
ez? Azt, hogy az Európai Unió új, garantáltan gazdasági növekedést
eredményező támogatási formát vezetne be a rászoruló tagállamoknak,
amit fogyasztási, foglalkoztatási kvóta és a kulturális
támogatás
kvótája formájában vehetnének igénybe. Az EU felzárkózást támogató
alapjaihoz hozzájáruló fejlett uniós tagállamok a pénz mellett ilyen
jellegű kvótákat is felajánlanának, ezek elosztását egy uniós alap
kezelné.
Az Európai Unió igen jelentős támogatást biztosított
az új tagállamok részére a felzárkózáshoz, gazdaságfejlesztéshez, hogy
lendületesebb gazdasági növekedést produkálva felzárkózzanak az EU
fejlett tagországaihoz. Az uniós támogatást felhasználták, de nemhogy
kiugró, több esetben szerény gazdasági növekedés sem valósult meg
belőle. Ami ehhez kapcsolódóan szomorú tény, hogy voltaképpen ezt az
uniós támogatást áttételesen az adott tagországok állampolgárainak
szánta az unió, azzal a céllal, hogy a gazdasági fellendülés jobb
életet hozzon számukra, de a nagy összegű támogatás elköltése csak
kevesek számára biztosította azt, ami az adományozó EU szándéka szerint
sokakat illetett volna.
FOGYASZTÁSI
KVÓTA
Azt nagyon nehéz befolyásolni, hogy egy ország lakossága többet
fogyasszon, de kvóta rendszerrel megoldható lenne. Ez olyan megoldás,
ami a
kvótát adó fejlett donor országok számára is kedvező lenne, hiszen úgy
adnának saját állampolgáraiknak pénzt fogyasztásra, hogy egyúttal a
rászoruló uniós tagállamoknak gazdasági növekedést eredményező bevételt
biztosítanának.
Ez valójában a jóléti fogyasztás uniós szintű terítését jelentené és egy újabb lépcsője lehetne az uniós gazdasági együttműködésnek, a szolidaritásnak, amit a fejlett országok állampolgárai se elleneznének, hiszen ők lennének a fogyasztási kvóta primer élvezői, azzal a megkötéssel, hogy a fogyasztás a kvótát elnyerő országban vehető igénybe.
A
B-modell szerint fogyasztási kvóta azt jelenti, hogy például
Németország a saját állampolgárainak ad 10 milliárd euró értékben
fogyasztást, amiért Görögországban vagy Magyarországon vehető igénybe
szolgáltatás, ami a görögöknél vagy magyaroknál biztosan gazdasági
növekedést eredményez. A donor országok kedvezményezett állampolgárai a
kvótákat a saját országuk irodáin keresztül vehetnék igénybe.
Az
EU fejlett országai által biztosított fogyasztási kvóták alkalmazása,
vagyis a jóléti fogyasztás B-modell szerinti módon történő terítése
valójában duplán eredményezne gazdasági növekedést.
Egyrészt gazdasági növekedést jelentene a donor országnál, például a kvótát elszámoló német utazási iroda bevételként könyvelné azt el, a haszon is náluk maradna, és ez Németország számára a GDP-t növelő bevételként jelentkezne. Görögország vagy Magyarország számára pedig hasonlóan gazdasági növekedést, a GDP-t növelő bevételt eredményezne, hiszen ott vennének igénybe szállást, utazást, szolgáltatást, ténylegesen ott fogyasztanának.
A szerző mint jogtulajdonos
hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre
lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a
forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom
mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.