B-modell
Baranyai József
B-modell
A magyar egészségügy helyzetét jellemző legmegfelelőbb kifejezés inkább
kimondható mint leírható.
Amikor
egy hazai kórházban először elmegy a sürgősségi ellátás meghatározó
orvosa, később az altató orvosok csoportja távozik, majd a szülészet,
aztán az intenzív osztály, a radiológia kerül az újságok
címlapjára, akkor már nem csupán a körülményekben, hanem a
rendszerben kell keresni a hibát.
A nemzeti elhallgatás
helyett a problémák kimondását vállaló orvosok nagyjából egybehangzó
véleménye, hogy nem csupán az alacsony bér az oka az orvosok
elvándorlásának, hanem a lepusztult infrastruktúra és az elsumákolt
rendszerváltás miatt az átkosból átöröklődött hűbérúri rendszer is.
Amikor
a kórházak felújítása, új gépekkel, műszerekkel való ellátása helyett
stadionokat építenek, amikor a gyógyítás helyett a labdarúgásba ömlik a
TAO-pénz, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy a javuló körülmények
helyett romló viszonyok, helyenként lepusztult infrastruktúra jelenti a
gyógyítás tárgyi alapjait és akkor még az orvoshiány miatt a betegek
számára egyre rosszabb esélyt kínáló műtéti várólisták nem is kerültek
szóba.
A híradások szerint naponta 3 orvos és 2 ápoló
megy külföldre dolgozni. Hiányzik 3000 orvos, és minden második magyar
érsebész már külföldön dolgozik, pedig a halálozási okok között vezető
helyen találhatók a szív és érrendszeri betegségek. Olvashattuk, hogy
egy nyugdíjas, otthon, saját maga műtötte ki a lábából a vérrögöt.,
mert úgy gondolta, hogy nem érné meg azt az időpontot, amikor műtétje
sorra kerülne. Azt is érdemes lenne pártatlan, független szakértőkkel
kivizsgáltatni, mi a valós oka, hogy 2015-ben 5000 fővel
többen
haláloztak el októberig mint 2014-ben.
Az egészségügyet
felügyelő kormánytagok nyilatkozatai és érvei mellett a nemzeti együtt
gondolkodás rendszerét feltételezve érdemes meghallgatni a másik
oldalon álló fiatal vagy akár idősebb orvosok véleményét is, akik
naponta szembesülnek a problémákkal, a valós okokkal.
A
kórházakban a főorvos az élet-halál ura, ő osztja a műtéteket
és
a kórtermeket - mondják, írják fiatal orvosok . A jó műtétek és jó
kórtermek jó megélhetést, vastag borítékot jelentenek, Aki
része lesz ennek az együttműködésnek nem fog elmenni külföldre, mert
itthon hálapénzből többet kereshet mint amennyi külföldön a bére lenne,
másrészt itthon olcsóbb a megélhetés. Aki az együttműködés rendszerén
kívül van, annak jut a szegény beteg, a rossz kórterem, ő nem fog
megélni a hálapénzből, mert ebben a viszonylatban hála van, de pénz
nincs , mert nincs miből fizetni.
Aki képes beilleszkedni a
rendszerbe és annak jó katonája lenni, az magánrendeléséhez is
használhatja a kórház infrastruktúráját, eszközeit. Így sokkal olcsóbb
mintha magánrendelőt tartana fenn, nincs bérleti díj, nincs
rezsiköltség, nem kell sok milliót befektetni eszközökbe, gépekbe,
műszerekbe, nem kell fizetni asszisztenst, nővért, könyvelőt,
viszont van igen magas, adómentes jövedelem. Aki bekerült az
együttműködés rendszerébe és megtalálta számítását, ő onnan nem is akar
kikerülni, harcolni pedig főként nem akar ellene, mert jobban jár
mintha külföldre menne. Mi több, érdekévé válik, hogy ez a rendszer
maradjon és olajozottan működjön tovább. Akinek ez nem tetszik az pedig
elmegy külföldre. Ott ugyan nincs ilyen lehetőség, de
tisztességes munkáért tisztességes jövedelem jár, ami az itthoni bérek
többszöröse.
A magyar egészségügy helyzete akár egy év alatt
rendezhető lenne, ha hasonló összegű pénzt fordítana az állam az
egészségügyre mint a labdarúgásra. Európai körülmények, rövidebb
várólisták, javuló mutatók, ez mind elérhető lenne, de ezzel nem
változnának sokat az előbbiekben leírt viszonyok, mert azt csak az ott
dolgozók lennének képesek megváltoztatni a változást akaró, a
változással egyetértő vezetőkkel.
Egyesek szerint
megoldás lehetne a külföldre távozott orvosok jelentős részének
visszahívása. Már 700-800 ezer forintos havi fizetés kellő motiváció
lenne a hazatérésre, mivel itthon jóval olcsóbb a megélhetés, másrészt
ők ide születtek, ahol most dolgoznak ott bevándorlók maradnának. Ők
megszokták, hogy hálapénz nélkül gyógyítanak, mert külföldön ez a
természetes.
Viszonylag rövid időn belül 1500-2000 orvos
hazatérésére lehetne számítani, akik hoznák az új tudást is magukkal,
már természetes állapotnak véve azt, hogy hálapénz nélkül gyógyítanak,
ahogyan teszik ezt külföldön. Hasonlóan sok nővér jönne haza, mert
megérné nekik, hozva magukkal a magas színvonalú minőségi ellátás
rutinját, ami a külföldi munkájuk során elvárás volt.
Már ez
önmagában minőségi ugrást jelentene a magyar egészségügyben. A hazatérő
orvosok egyrészt új tudást, új szemléletet hoznának, másrészt annak
ismeretét is, hogyan lehet és kell irányítani, szervezni a minőségi
egészségügyi ellátást.
INTERNET ÉS INNOVÁCIÓ
Ma
a statisztika szerint nincs eurómilliárdos Magyarországon, noha
látható, hogy milyen hatalmas pénzek mozognak az online világban, ahol
a profitot termelő fő tényező a kreativitás, ebből pedig nem állunk
rosszul. Nem mondható rosszindulatú okoskodásnak az az észrevétel, hogy
ha az uniós és hazai támogatások, pályázati pénzek csupán század részét
az online szegmensbe öntik, ma legalább 10, de minimum 5
eurómilliárdosunk lenne, köztük 3 olyan, akinek a kezdetkor nem volt
több kétezer forintnál a zsebében.
Az
egyik legnagyobb internetes tartalomszolgáltató értéke ötszöröse annak,
amit Magyarország éves GDP-jének nevezünk. Az internetes reklámból
annyi pénz áramlik a látogatott közösségi oldalak tulajdonosaihoz,
aminek töredéke is elég lenne ahhoz, hogy évente csupán ebből 10 %-os
gazdasági növekedésünk legyen, és jelentősen emelkedjenek a magyar
nyugdíjak és bérek. De mi inkább a termelésből és munkából akarunk
megélni, holott ez a gazdasági szegmens számunkra inkább megfelelő
lenne mint az ázsiai bérmunka, a szalagmunka.
Szinte érthetetlen,
hogy Magyarország miért nincs az online nagyhatalmak között, amikor
tele vagyunk ötletemberekkel! Érdemes lenne megkérdezni, hogy a több
ezer milliárd forintból, amelyet kifizettek pályázaton elnyerhető
állami és uniós vissza nem térítendő támogatásként a versenyképesség
javítása, munkahelyek teremtése vagy akár gazdasági növekedés
támogatása címén, volt-e legalább egy internetes, webes pályázat? A
pályázati pénzek a legnagyobb hasznot az online szegmensben termelik,
csakhogy ehhez szükség lenne ilyen pályázati célokra.
Azt
meg nem is érdemes kérdezni, hogy a temérdek pályázati pénzből lett-e
gazdasági növekedés és új munkahely, mert az eredmény ismert,
látható.
Még talán most sem késő
felfuttatni a netes és webes innovációt, mert igen kis
létszámmal igen nagy bevétel érhető el, ráadásul ez a terület az, ahol
könnyen bejuthatnánk az élvonalba. Másrészt az ilyen projektek majd
akkor is magas bevételt hozhatnak az országnak, ha sokkal kisebb lesz
az aktív munkavállalók száma, mert sokan elmentek külföldre, másrészt
kevés gyerek születik.
A magyar emberek
tehetsége,
tudása, teljesítőképessége jelenti az embertőke fogalomkörébe sorolható
értékteremtő erőt és képességet. A magyarországi embertőke értékteremtő
képességének kialakulásában jelentős szerepet játszik a magyar oktatás,
a magyar tehetséggondozás. A magyar állam azzal, hogy oktatással segíti
a magyar diákok teljesítőképességének kibontakozását, teljesítménnyé
érését nem szociális gondoskodást teljesít, mert ez a köz érdekét
szolgáló tevékenység, ezzel az ország gazdaságának teljesítménye,
értékteremtő képessége bővül.
Az oktatás egyik fontos
értékmérője, hogy az átadott ismeretanyag mennyi használható és mennyi
hasznosítatlan tudást hordoz. Nem vitatható, hogy az általános
műveltség megszerzéséhez, ahhoz, hogy az ember megismerje a körülötte
lévő világot és helyét a világban sokrétű tudásanyag átadása szükséges,
de ez nem csökkentheti azon követelmény súlyát, hogy egy új nemzedéknek
olyan tudásra is szüksége van, amely számára az életút során gyakran
hasznosítható, az életben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen
ismereteket jelent.
Az oktatás nem lehet öncélú. Az oktatás
függetlensége, szabadsága nem jelentheti a társadalom valós
szükségleteihez, a jövő igényeihez nem igazodó képzés autonómiájának
fenntartását. A diákoknak szükségük van olyan tudásanyagra is, ami a
boldoguláshoz, a versenyhelyzetre történő felkészítéshez szükséges
ismeretek és a siker eléréséhez, a kudarc elviseléséhez
nélkülözhetetlen képességek megszerzését biztosítja.
A magyar
állampolgárok tehetsége nemzeti kincsünk, ezért a tehetségek
felkutatása, a tehetséggondozás az állam el nem hárítható kötelessége.
Az országnak azokra a tehetségekre is szüksége van, akiknek nem jut
családi törődés, akiket sorsuk a hátrányos helyzetűek közé taszított. A
tehetségek kiválasztódása tekintetében fontos szerepet játszik a siker
elérhetőségének láttatása, a versenyszellem megteremtése, ezért minél
több versenyt, pályázatot kell meghirdetni, ösztönzést jelentő értékes
díjakkal, jutalmakkal.
E viszonylatban megdöbbentő és szinte
hihetetlen, hogy a magyar állam a tehetségek kiválasztása, a
tehetséggondozás szempontjából fontos tanulmányi és szakmai versenyek
ingyenességét eltörölné, és a jövőben fizetni kellene a tanulmányi és
szakmai versenyekért, a szakkörökért, az énekkari foglalkozásért, más
művészeti tevékenységekért, házi bajnokságért, iskolák közötti
versenyért. De eltörölnék az ingyenességet a gyógypedagógiai
tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés
vonatkozásában is. Ezzel a magyar állam visszavinné a magyar
társadalmat a vannak egyenlők és egyenlőbbek korszakába. Akiknek van
pénzük, azoknak lehet esélyük tehetségük kibontakoztatására, a szegény,
de tehetséges fiatalok pedig törődjenek bele, hogy sorsuk nem hordozza
a képességük révén elérhető életútra történő felkészítés lehetőségét,
mert nem képesek megfizetni azt, a magyar állam pedig már nem
biztosítja ennek ingyenességét. Ők az új rendszerben csak egyenlők és
nem egyenlőbbek.
Az internet megjelenése az oktatás új
dimenzióját nyitotta meg, amikor az ismeretek átadását megelőzi annak
oktatása, hol és hogyan érhető el az ismeret, az információ a
világhálón. A világhálón elérhető hatalmas tömegű információ hatalmas
változást hozott a társadalmi tőke érvényesülésében is. Régebben az
értelmiségi családból származó fiatalok hatalmas előnnyel indultak a
családi és baráti körben felszedett tudással, ma ehhez bárki könnyen
hozzájuthat a világhálón, a közösségi oldalakon pedig igénye szerint
építhet kapcsolatot. A jövő oktatásában az internet nem kiegészítő
hanem alaptárgy lesz mint információforrás. A tankönyv a kötelezően
elsajátítandó információt, ismereteket tartalmazza, az internet ennél
jóval több, egy olyan könyvtár, ahol könyvtáros nélkül, keresőszavakat
beütve pillanatok alatt rendelkezésre áll az információ, nem csupán
egyfajta módon bemutatva hanem számos megközelítésben, egyszerűbb és
bonyolultabb magyarázatokkal kiegészítve.
Amennyiben az oktatás
célja az életre nevelés, akkor a mai valós élet lényeges jellemzőit, a
mai élet működési modelljét kell alapnak tekinteni, amikor a magyar
oktatás modellje kialakításra kerül.
OKTATÁS ALAPFOKON
Már
az alapfokú oktatás keretében tanítani kell az információ értékét és
fontosságát, és azt is, hogyan lehet a ma ismert eszközökkel,
lehetőségekkel az információt elérni, milyen információforrások vannak.
Azoknak, akik az általános iskola után nem tanulnak tovább, 16
éves korig kell az oktatást biztosítani gyakorlati képzéssel
kiegészítve. Az elméleti felkészítés német és angol nyelvű képzésből,
gazdasági és piaci ismeretek oktatásából valamint az internet
álláskeresésre, üzleti kapcsolatteremtésre történő használatának
megismeréséből állna.
A gyakorlati képzés keretében a tanulók 3
olyan szakismeretet adó képzésből választhatnának, amelyek
elsajátítása révén biztosan álláshoz juthatnak, másrészt ez
akár
otthon, de kiegészítő tevékenységként alkalmazva is hasznos lehet.
1./ Online
értékesítés.
E-kereskedelem. A számítógép alkalmazásának és az internet
használatának olyan fokú megismerése, amely képessé teszi az
értékesítéshez szükséges kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre, a
kereslet és a kínálat összekapcsolását segítő közvetítésre és az e
területen ismert webes felületek kezelésére.
2./ Ajándéktárgy
készítés.
Főként azok számára jelenthet hasznos képzést, akiknek jó
kézügyességük és formaérzékük van, illetve megfelelő kreativitással
bírnak új formák, új megoldások kitaláláshoz. Az ajándéktárgynak mindig
is volt és mindig is lesz piaca. A világon csupán a turisták évente
több milliárd ajándéktárgyat vásárolnak. Ilyen képzés után lehet
munkavállaló, de lehet önálló vállalkozó is. Ehhez igénybe vehet
pályázati támogatást.
3./ Lakáskarbantartó
szakirányú képzés.
A lakások, épületek belső karbantartásához, a felújításhoz szükséges
alapfokú ismeretek elsajátítása, így alapvető - főként javításra
felkészítő - kőműves, burkoló, vakoló, festő tevékenység elméleti és
gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve az alapvető víz és
villanyszerelési feladatokhoz szükséges ismeretek elsajátítása és
gyakorlati szinten történő alkalmazása. A képzés célja, hogy a lakások,
épületetek, ipari, mezőgazdasági ingatlanok belső karbantartására és a
kisebb hibák elhárítására, állagmegóvó javításokra felkészítse a
tanulókat. Az alapismeretek elsajátításával, főként gondnoki munka
végzésére, gondnoki állás betöltésére alkalmas képzést kapnak, afféle
házi ezermesterként képesek lesznek a kisebb hibák javítására és
megelőző karbantartásra. Az így megszerezhető szakismerettel is szinte
biztos az álláshoz jutás, de a tevékenység akár vállalkozói szinten is
végezhető.
OKTATÁS
KÖZÉPFOKON
Az
egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló világ megértéhez, a benne
való eligazodáshoz, az érvényesüléshez egyre magasabb szintű, a kor
igényeihez és követelményeihez igazodó tudás kell. Ezt a magyar
oktatáspolitika sem hagyhatja figyelmen kívül, a magyar oktatás -
melynek alapeleme a lexikális ismeretek elsajátítása - sem
térhet
ki fejlődéshez való alkalmazkodás elől.
A magyar oktatás még ott
tart, hogy túl sok tudást akarnak átadni és nagyon kevés az
alkalmazásra vonatkozó ismeret. Az oktatók nem számolnak az agy
befogadóképességével valamint azzal, hogy az agy a sok lexikális
információt ugyan befogadja, majd később valahova hátra teszi
vagy kilöki. A tanulótól rengeteg időt és energiát elvesz annak a
lexikális ismeretnek az elsajátítása, amit az életében nem fog
használni, az agya pedig egy idő után úgyis hátra tesz vagy kilöki. A
jó arány az lenne, ha az alapismereteket, fő irányokat oktatnák és
hozzá azt, hogy a technika mai szintjén, az internet segítségével
hogyan lehet a részleteket könnyen és gyorsan elérni, hogy ezzel ne
kelljen terhelni az agyat. A fejlett államokban már fontos szempont
az oktatásban, hogy az oktatandó ismeretek halmaza úgy álljon
össze, hogy annak jelentős része hasznosítható legyen, másrészt a tudás
megszerzésére fordított idő és energia értelmes és hasznos
felhasználása is szempont legyen.
Az oktatás terén a másik
fontos és alkalmazandó szempont, a problémák megoldására felkészítő
oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása. Az életben folyamatosan
problémákkal szembesülünk, amiket meg kell oldanunk. Persze lehet ezt
másképpen is nevezni, de valójában a napi tennivalóink, a munkánk során
elvégzendő feladatok, mind valamilyen szintű kihívást jelentenek,
vagyis problémát. A problémamegoldó oktatás lényege, hogy a diákot
felkészíti az élete végéig jelentkező problémák rutinszerű megoldására,
arra, hogy a kihívásokat stressz nélkül, rutinfeladatként kezelje.
Felkészíti a sorrendiség, a fontosság elvének alkalmazására, az
összefüggések rutinos keresésére, a viszonyításra, és mindarra, ami a
problémamegoldáshoz szükséges. Ha az oktatás csupán arra szorítkozik,
hogy a tanár elmondja azt a tananyagot ami az adott tanórára be van
ütemezve, a diák pedig bemagolja vagy akár értelmezve elsajátítja,
abból nem lesz problémamegoldásra való felkészítés.
A
problémamegoldós oktatás már a középiskolában felkészíti a
diákokat a problémák elsajátított módszer szerinti megoldására, így az
életben ez rutinszerűen, az iskolában elsajátított módszerek rutinszerű
alkalmazásával végezhető. Ezzel a képességgel, rutinnal felnőttként
sokkal jobb teljesítmény érhető el.
A problémamegoldó oktatás
mint egy kihívást, mint egy megoldandó problémát kezeli az adott óra
tananyagát, azt a tanár és diákok közösen kitárgyalják, megbeszélik,
meghatározzák, hogy mi annak lényege, mik az anyagban a fontosabb
információk, mi az amit abból mindenképpen meg kell jegyezni és melyek
azok a részinformációk, amelyek kevésbé fontosak, bármikor könnyen
elérhetők, így annak agyban történő rögzítésére felesleges időt és
energiát vesztegetni.
OKTATÁS FELSŐFOKON
Azt
mondja a politika, hogy sokkal kevesebb közgazdász és jogász kell és
sokkal több mérnök és szakmunkás. Csakhogy ez nem lehet az éppen aktuális
politikai vízió függvénye. A jelenlegi vízió szerint Magyarország ipari
ország és termelési központ akar lenni, amihez mérnökök és szakmunkások
kellenek, jogászok és közgazdászok kevésbé. Ha viszont Magyarország a
térség vagy akár Európa egyik üzleti és kereskedelmi központja akarna
lenni, akkor nemhogy kevesebb, de jóval több jogász és közgazdász
kellene. Az üzleti életben a szerződések előkészítéséhez jogászok, az
üzleti kimutatásokhoz közgazdászok kellenek.
A felsőoktatás
vonatkozásában lényeges dolog az is, hogy a felsőoktatás az
életre neveljen. Az alapanyag elsajátítása után már legyenek olyan
feladatok, amikben megjelenhetnek az egyetemisták, főiskolások önálló
elképzelései is, helyet kaphat a kreativitás.
Engedni kellene, hogy
az egyetemisták, főiskolások szervezhessék saját tudományos életüket,
az ehhez szükséges rendszereket, működtessenek portálokat, weboldalakat
és ehhez legalább akkora állami támogatás járjon mint egy futballcsapat
működtetéséhez.
Mark Zuckerberg a Facebook tulajdonosa
egyetemistaként találta ki és valósította meg a közösségi oldalát, amit
utána fejlesztett világméretű vállalkozássá. Amikor csak pár ezer fős
tagsága volt és nem lehetett tudni, hogy majd valamikor több mint 1
milliárd felhasználója lesz, már akkor kapott több millió dollárt a
fejlesztésre. Magyarországon erre szinte nulla esélye lenne. Talán
ezért is nincs ilyen nagyságú produktum Magyarországon, noha
koponyáink, pengeagyú ifjú magyar zsenik lennének hozzá.
A
magyar felsőoktatás nem csupán a tudás elsajátítására alkalmas
intézményi rendszer, hanem hatalmas tudásértéket és adott ideig egy
helyen lévő, majd cserélődő nagy tömegű kreativitást is jelent,
hatalmas értékteremtő innovációs forrást, ami szervezéssel, anyagi
támogatással csodákra lehetne képes. A magyar felsőoktatásban valójában
ott rejtőzik egy kutatói hálózat, fiatalos hevülettel és lendülettel,
arra várva, hogy megismerhessen megoldandó problémákat és gyorsan
szállítsa a megoldást. Az egyetemek, főiskolák létesíthetnének,
működtethetnének erre weboldalakat, portálokat, ahol akár cégek,
vállalkozások ismertetnének olyan problémákat, melyekre született jó
megoldásokra vevők lennének. A fiataloknak inspiráció kell, a probléma
ismerete, mert a sikeréhség, a bizonyítási vágy már megvan.
Természetesen az államnak illene erre is forrást biztosítani. Egy
nemzeti konzultáció 1 milliárd forintos összegéből ez bőven
megvalósítható, a hozadék pedig összemérhetetlen lenne. Mi több,
forrást kellene biztosítani arra is, hogy a jó ötletek 1 millió
forintos induló támogatást kapjanak. Ezer ötlet 1 milliárd forintot
igényelne, pont egy nemzeti konzultáció összegét.
INNOVÁCIÓ
Nemzeti
sajátosságunk a találékonyság, emiatt is fontos, hogy megfelelő
figyelmet kapjon az innováció körébe tartozó alkotó teljesítmény
érvényesülése, a magyar szellemi értékekkel való gazdálkodás. Az
innováció a tehetség megmutatása, az önmegvalósítás szempontjából is
fontos terület, mert a kiugrás, a siker lehetségét hordozza. Ahhoz,
hogy az innováció a magyar gazdaság valós szellemi erőforrása lehessen
megfelelő pályázati rendszerre lenne szükség.
Olyan pályázati
rendszerre, ami a nemzetgazdaság számára fontos pályázati célokat jelöl
meg az innováció számára, azzal a szándékkal, hogy ide irányítsa az
alkotói figyelmet. Az innováció kiindulópontja a jó ötlet, az innováció
kibontakozását segítené az ötletdíjak bevezetése, ami egyszeri vissza
nem térítendő támogatást jelentene jó ötletek esetében a működő minta
elkészítéséhez.
A magyar innováció fontos területe lehetne az alkalmazás innovációja, így például a napból, szélből helyben nyert energiával raktárak, istállók, állattartó telepek fűtésének, hűtésének vagy akár az öntözésnek a megoldása. Hasonlóan sikeres lehetne az orvostechnikai innováció. Ma már az orvosi tudás mellett fontos szerepet játszik a technika is, az, hogy egy orvosi innováció megvalósítását megfelelő műszaki megoldás, technika segítse. Még nagyobb eredmény lenne elérhető az internethez kapcsolódó innováció, így például a tartalomszolgáltatás terén.
A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.